Országos kampány a szívelégtelenségről – előadásokkal, vérnyomásméréssel

A Szlovákiai Kardiológiai Társaság védnökségével ezért indították el a kampányt, amelyhez több ismert személyiség is csatlakozott.

A szívelégtelenség tipikus esetben krónikus betegség, amely lassan, fokozatosan alakul ki. Mivel a szív nem tud megfelelő mennyiségű vért pumpálni a szervezetbe, megnehezedik visszaáramlása a szervezetből a szívbe, emiatt pedig a májban, a hasban, az alsó végtagokban és a tüdőben panghat a vér. Innen kapta ez a betegség „a pangásos szívelégtelenség” nevet. A pangó vér légszomjhoz, fáradtsághoz és a bokák bedagadásához vezethet. Ahogy a szervezet megpróbálja kompenzálni a szív rosszabb működését, további tünetek is kialakulhatnak. A szív elkezd egyre gyorsabban verni, izomzata megvastagszik, a kamrák jobban kitágulhatnak, hogy több vért tudjanak befogadni. A kamrák károsodása miatt előfordul, hogy a szív már nem szinkronban ver, ezáltal tovább csökken a szervezet vérellátása.

Rokkantsággal jár

Nemrég látott napvilágot egy érdekes adat: míg az elmúlt évtizedben az OECD országaiban fokozatosan csökken a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálesetek száma, Szlovákiában ez a csökkenés csak minimális. Az ischémiás szívbetegségen kívül sokan szenvednek krónikus szívelégtelenségben. Hosszú ideig tartó és rokkantsággal járó betegségről van szó a halálozás magas arányával. „A betegek túlélési esélye hasonló, mint a vastagbélrákban szenvedő betegeké, és rosszabb, mint a  mellrákban vagy a prosztatarákban szenvedő betegek túlélési esélye. A páciensek fele ugyanis 4 éven belül meghal. A súlyos szívelégtelenségben szenvedők még korábban halnak meg: a diagnózis felállításától számított egy éven belül” – mondta dr. Eva Goncalvesová kardiológus.

A 65 évesek körében gyakori

Szívelégtelenség miatt évente 14 000 kórházi kezelést jegyeznek. „Világos, hogy a szív- és érrendszeri betegségek a 21. század  civilizációs betegségei közé tartoznak, s a betegek aránya állandóan nőni fog. Épp idősebb korban, főleg 65 év után, a betegek jelentős részénél szívelégtelenség lép fel, aminek a halálozás szempontjából rosszabb a statisztikája, mint a daganatos betegségeknek. Ezért fontos, hogy tájékoztassuk az embereket a megelőzésről, a kockázatokról és a következményekről” – mondta a doktornő.

Annak ellenére, hogy Szlovákiában legtöbben szív- és érrendszeri betegségben halnak meg, a betegek maguk nem ezt a betegséget tartják a legsúlyosabbnak. Egy GFK-felmérésből kitűnt (504 beteg vett benne részt), hogy a szlovákiai emberek egyértelműen a daganatos betegségeket tartják a legsúlyosabbnak. A megkérdezettek 74 százaléka vélekedett így. Csak 16 százalék mondta, hogy a legsúlyosabb betegség a szívbetegség.

Az év végéig tart

A megkérdezettek tudták, hogy a szív- és érrendszeri betegségek gyakrabban fordulnak elő, mint a daganatos betegségek, és hogy  például a mell- vagy a prosztatarákkal összehasonlítva a betegek nagyobb arányban válnak rokkanttá. „Az emberek a betegség súlyossági fokát nem a betegek vagy a betegségben elhunytak és a rokkantak számából ítélik meg. A daganatos betegségek súlyosságának valamiféle érzelmi mítosza alakult ki. Valószínűleg  a daganatos betegek szenvedésének fokát fejezi ki. Ez gyakran a radikális kezeléssel és mellékhatásaival is összefügg” – tette hozzá Eva Goncalvesová.

A kampány néhány nappal ezelőtt indult, és az év végéig tart. Szlovákia több városában vérnyomás- és pulzusméréssel, kérdőív kitöltésével egybekötött  orvosi előadásokat tartanak a szívelégtelenségről, a kezelés módjáról és a megelőzés szabályairól.  (kovács)