Kire tartozik a politika?

A politikusaink is gyakran gondolják ezt, általában nem tetszik nekik például, amikor az újságírók beleártják magukat a politikába. 

Ami már csak azért is érdekes, mert az újságírást éppen azért találták ki, hogy a döntéshozókon túl más gondolkodó emberek is beleszólhassanak a politikába. Fejlettebb demokráciákban pedig, mint amilyen például az ókori görög volt, egyenesen szégyenteljesnek számított, ha az öntudatos polgárok nem avatkoznak bele a közügyekbe. Persze a közügyekbe való beavatkozásnak rengeteg formája van, nem merül ki abban, hogy valaki jogszabályokat dolgoz ki és fogadtat el a parlamentben. 

A közügyekkel foglalkozunk akkor is, ha kimegyünk a barátainkkal a lakóhelyünk melletti közparkba szemetet szedni. Vagy ha részt veszünk egy tüntetésen. Vagy épp elmegyünk szavazni. 

A legérdekesebb, és talán a legkárosabb, amikor egy civilszervezet, amely egy bizonyos szakmát képvisel, zárkózik el a politikától, mondván, azt inkább a politikusokra hagyja. Ami nem jelenti azt, hogy lemondana a kritizálás jogáról is. 

Amikor azonban egy civilszervezet, amely felvállalja egy bizonyos szakma képviseletét, nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy az általa képviseltek érdekeit figyelembe vegyék a döntéshozók, társadalmi szerepe megkérdőjeleződik. 

Gőzerővel készül épp az új kormány programja, és bármennyire nem értünk egyet azzal, amit ez a kormány képvisel, a következő években meg fogja határozni a mindennapjainkat. Ez a kormány fog dönteni például a magyar oktatásügy kérdéseiről is, így aztán eléggé érthetetlen, amikor a magyar oktatásügy érdekeit képviselő – egyébként nemzeti jelentőségű intézményként a magyar állam által is anyagilag támogatott – Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége nem tesz meg mindent azért, hogy a magyar pedagógusok érdekeit belefoglalják a kormányprogramba. 

Ez lenne a minimum, hiszen a kormányprogrammal csak elkezdődik valami, amit aztán négy éven keresztül számon kell kérni. A szakmai szervezet pedig azért szakmai szervezet, hogy megadja a politikai képviselet számára a szakmai alapokat. 

Ha pedig minden erőfeszítése ellenére sem sikerül elérnie semmit, a sajtó segítségével zúdítson kritikát a politikai képviseletre. 
Talán idealista elképzelés ez? 

Lehet, de országos szinten mégis működik, más megoldás híján. Talán ideje volna nekünk is összekapni magunkat.