Hogyan olvassuk a közvéleményt?

Ráadásul ezek a mérések nem egyformán megbízhatók. A kicsi, rendre a választások előtt „magukhoz térő” vagy frissen alapított ügynökségek eredményeit eleve érdemes óvatosan kezelni. Emellett a nagy ügynökségek eredményei között is találni figyelemreméltó furcsaságokat. És ilyenkor jön az ellenvélemény: a mérések semmit sem érnek, manipuláltak, pontatlanok, értelmetlenek. Az én véleményem – gyakorló közvélemény-kutatóként – persze más. Nincs semmi baj a kutatási eredményekkel, csak tudni kell őket olvasni. Szívesen adok pár tippet is saját tapasztalataim alapján. Ha sok a kutatási eredmény, két dolgot lehet és érdemes csinálni. Az első, hogy átlagolunk. Vagy még jobb, ha a középső eredményt (az ún. mediánt) vesszük figyelembe. Ha kilenc eredmény van, akkor az ötödik legnagyobb eredményt. Ez a módszer kiiktatja a vásárolt, hibás vagy hihetetlen eredményeket, és egy jó közelítést ad. 

A második módszer, hogy csak egyetlen ügynökségre figyelek a sok közül. Leggyakrabban a Focusra szokás hivatkozni, iparági standardként, de rendszeresen mér a Polis és a Median is. Ízlés és bizalom kérdése. 

Fontos az is, hogy figyeljünk arra a gyakran emlegetett, és még gyakrabban figyelmen kívül hagyott tényre, hogy a kutatási eredmények sávok, nem pontok. Hogy a 10% azt jelenti, valahol 8 és 12 között. Ez rögtön erősen tompítja azt, hogy mennyire pontosan tudjuk meghatározni, mi a sorrend a középmezőny pártjai között, vagy, hogy valaki a vonal alatt van-e, vagy felette. 

Végül: nem csak ebben a kontextusban igaz, de itt különösen, hogy az extravagáns állításokra módfelett erős bizonyítékokat várjunk el. Ha egy párt mindenhol 3 százalék alatt van, ám egy kis ügynökségnél 7 felett, az nem elég erős bizonyíték. 

Ezeket is figyelembe véve, mit látunk ma az eredményekből? A Smer megnyeri a választásokat, de nem biztos, hogy elég mandátuma lesz az egyedüli kormányzáshoz. Ha nem hibázik nagyobbat, második helyen a Sieť végez, ma valahol 12–14 százalék környékén lehet a támogatottsága. A középmezőnyt négy párt, (ábécésorrendben) a Híd, a KDH, az OĽaNO és az SNS alkotja, egyformán 6 és 8 százalék között. A veszélyzónában, 4 és 6 százalék között az MKP és az SaS van, mindkét párt bejutása kérdéses. A többieknél reális esélyt nem látok a bejutásra, hacsak Boris Kollár új pártja nem robbant egy nagyot. 

A közvélemény-kutatások fontosságát mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a pártok milyen érzékenyen reagálnak rájuk. A választások közeledtével még több felmérés lesz, és még vadabb „eredmények” születhetnek. Remélem, a fentiek egy kicsit segítenek a tájékozódásban.