Elfelejtett kéziratból készült könyv

Korpás Árpád történész és idegenvezető, lapunk munkatársa a két világháború közötti politika és politikatörténet egyik háttéralakjának visszaemlékezéseként jellemezte a kéziratot. „A korabeli dokumentumra Bukovszky László Prágában, a belügyminisztérium raktárában bukkant rá. A kézirat egy másik, tartalmilag javarészt egyező változatát Simon Attila történész találta meg Budapesten, a Magyar Országos Levéltárban. Nemcsak a szlovákiai magyarság 1918–1936 közti, azaz az egységes magyar párt létrejöttéig tartó időszak egyik legmeghatározóbb ellenzéki magyar pártjáról tájékoztat, hanem korképet is fest” – mondta Korpás. A szerkesztő bevezető tanulmánya nyújt segítséget a történelmi kor könnyebb megértéséhez. „Azok a politikai cselszövések, amelyekkel ma is találkozunk, szerepelnek ebben a visszaemlékezésben” – beszélt a kézirat aktuális síkjáról. A huszadik század elején hasonló közéleti játszmák foglalkoztatták a politikusokat, mint manapság. „Fontos emberek voltak és szinte semmit nem tudunk róluk. Ez a könyv fontos adalék ahhoz, hogy elérkezzünk annak a korszaknak a feldolgozásához, amelynek nagyon sok üzenete van számunkra” – mondta Simon Attila történész. „A témához kapcsolódóan nagyon sok olyan részfeladat van, ami kerekebbé teszi ezt a történetet. Kaiser nem tudta befejezni a kéziratot, vagy az állambiztonság megsemmisítette. A következő feladat feldolgozni ezt a részt” – nyilatkozta a kötet szerkesztője.