Mi a teendő, ha visszaélnek a személyes adatainkkal?

<p>Kétségtelen, hogy a Facebook közösségi háló összehozta az embereket a virtuális világban, és számos lehetőséget kínál az információmegosztásra, véleménynyilvánításra. E nagyszerű lehetőségek mellett vannak árnyoldalai is, melyeket csak fokozatosan tudatosít a felhasználó.&nbsp;</p>

Megemlíthetem közülük az internetes függőséget, a zaklatást és a személyes adatokkal való visszaélést. Ez utóbbira a Snowden-botrány kirobbanásakor derült fény, mely szerint állítólag a cég felhasználói adatokat szivárogtat ki az amerikai hírszerző szolgálatnak. A sajtóban aztán feltűnt Max Schrems osztrák aktivista, aki megkezdte szélmalomharcát a hatalmasokkal. E küzdelem jogi vonatkozásairól szeretnék többet megtudni, például azt, miért Írországba ment pereskedni, mit sikerült eddig elérnie és mi is az a Safe Harbour. 2008-ban az akkor még joghallgató fiatalember Facebook felhasználóként panaszt tett az írországi adatvédelmi hivatalnál, mert a Facebook az Egyesült Államokba továbbította a személyes adatait anélkül, hogy azok megfelelő védelme biztosítva lenne. A személyes adatokkal való visszaélésre nem kevesebb, mint huszonhárom beadványt tett az ír felügyelő hatóságnál. Panaszával azért fordult az ír hivatalhoz, mert a Facebook Inc. amerikai illetőségű társaságnak dublini székhelyű leányvállalata is van. Az pedig uniós adatkezelőként köteles megtartani az amerikai szemszögből ugyancsak szigorú európai adatvédelmi előírásokat – nem csak az ír adójogból fakadó előnyöket élvezheti. A Facebook Ireland Ltd. az európai felhasználók által a Facebookra feltett adatokat részben vagy egészen az Egyesült Államokban levő szerverekre továbbítja, ahol azokat különböző módon kezelik.Max Schrems beadványai közül kiemelném azt a sérelmét, hogy a Facebook a felhasználó tudta (és beleegyezése) nélkül nagy mennyiségű személyes adatot tárol róla. Az adatok nagy részét akkor sem semmisíti meg a rendszer, ha a felhasználó a közösségi oldalán törli őket. A cég ugyanis a célzott reklámok révén jelentős hasznot húz a felhasználói adatokból. Annak a gyanúja is fennáll, hogy különféle technikai megoldások útján, mint amilyen a PRISM-program is, a közösségi oldalra feltett személyes adatokhoz hozzáférhet az NSA nemzetbiztonsági ügynökség és egyéb amerikai hatóságok is. Az ír adatvédelmi hivatal azonban nem kívánt érdemben foglalkozni a panasszal. Azzal érvelt, hogy az Európai Bizottság 2000. július 6-án hozott határozatában megerősítette, hogy az úgynevezett biztonságos kikötő (Safe Harbour) rendszeren keresztül az Egyesült Államok megfelelő szintű védelmet nyújt az európai polgároknak Amerikába továbbított személyes adatai számára. Max Schrems csapata azonban nem hagyta magát lerázni, bíróságra vitte az ügyet. Az ír legfelsőbb bíróság pedig az előzetes döntéshozatali eljárásban az Európai Unió Bíróságát is bevonta a döntéshozatalba. A C-362/14-es ügyszám alatt folyó ügyben 2015. október 6-án született ítélet, mely hatása az unión túlra is kiterjed. A bíróság ugyanis egészében eltörölte az Európai Bizottság Safe Harbour határozatát, és arra kötelezte az ír felügyelő hatóságot, hogy vizsgálja meg, sérültek-e az adattovábbítás során Schrems jogai. (folytatjuk) Veszelei Viktória jogászA cikk nem minősül jogi tanácsadásnak.
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?