Két C-Max, egy összehasonlító teszt

A C-Max mára a Ford egyik legnagyobb tételben eladott autójává vált, pedig a típus viszonylag rövid előéletű: az ezredforduló tájékán az amerikai cégnél belátták, hogy a konkurencia elhúzott mellettük. A Renault már 1996-ban piacra dobta Scénicjét, az Opel 1999-től elkezdte írni a Zafira sikertörténetét, Fordéknál mindezek után homlokukhoz csaphattak: igen, ez is kell a jónépnek, az alsó kategóriás egyterűek kategóriájában nem tudunk mit kínálni a vásárlóknak. 2003-ban óvatosan lépett erre a felségterületre a Ford, a Focus egyik verziójaként mutatta be a C-Maxot. Persze lehet, hogy e mögött az a szándék húzódott, hogy az 1998-ban berobbantott típus népszerűségét próbálták meglovagolni. Jön a harcsaA C-Maxot végül csak 2010-ben nagykorúsították, ekkor lett a Focusról levéve önálló típus. A mostani C-Max hivatalosan MkII-es, ám gyakorlatilag az első önálló széria. Mivel öt év viszonylag soknak számít manapság az autóiparban, a Ford tavaly egy arcfelvarrással frissítette a típust. A 2010-es önállósítás során pedig léptek még egy merészet: nyomban két altípust ajánlottak a nyájas vásárlónak: a „sima” C-Maxot (ötajtós, öt üléssel), valamint a Grand C-Maxot, amely hátul tolóajtókat kapott, opcionálisan pedig akár hét ülést is. A tavalyi facelift természetesen mindkét altípust érintette, s nem csak az autó külsején látszik meg. Igaz, ott nagyon: az addig álmatag dizájnon sokat lökött a „harcsamaszk”: tapasztalatom szerint megítélése eléggé szélsőséges, ám nem lehet megkerülni. Karakteresebb lett, egy autónál pedig ez fontos szempont. Nem utolsósorban pedig igazodik a Ford többi modelljéhez is: a Focus mellett a Mondeo és a tavaly bemutatott új S-Max is hasonlóan tágra nyitott harcsapofával kezdte tarolni a piacot. Magaslati levegőA modell a Ford globális C platformjára épül, vagyis méreteiben nagyjából az alsó középkategóriás Focushoz hasonló. Amiben lényeges a különbség, az a belmagasság. A minivanoknál azzal, hogy az autót magasabbra „húzzák”, általában rövidül a motortér, és így hosszabb és komfortosabb lehet az utazózóna. Ez főleg hátul kamatoztatható, a második sorban van bőven lábtér. A magasabb belső tér egyben azt is jelenti, hogy beszálláskor nem ülünk „le a földre”, mint egy hagyományos kocsinál, hanem magasabb pontról szemléljük a közlekedést. Ez is persze szubjektív, valakinek bejön, valaki viszont nem szeret ennyire magasan ülni. A családosok mellett ugyanakkor van még egy vásárlócsoport, amely hálás az autógyártóknak az egyterűek térnyeréséért: az idősebb korosztály. Egy ilyen autóba ugyanis egy derék- vagy hátproblémákkal küszködő embernek sokkal könnyebb beszállnia (és persze kiszállnia is). Amiben különböznek:C-Max 1,0 EcoBoostHosszúság/szélesség/magasság: 4379/1828/1626 mmRakodótér kapacitása: 471 literÜzemanyagtartály kapacitása: 53, 55 vagy 60 literAlapár: 14 490 euróTesztelt modell ára: 19 590 euró Grand C-Max 1,0 EcoBoostHosszúság/szélesség/magasság: 4519/1828/1648 mmRakodótér kapacitása: 475 literÜzemanyagtartály kapacitása: 60 literAlapár: 16 190 euróTesztelt modell ára: 20 690 euró Ami közös bennük:Hengerűrtartalom: 998 cm3Teljesítmény: 92 kW (125 LE)Maximális forgatónyomaték: 170 NmMaximális sebesség: 185 km/óÁtlagos fogyasztás: 5,2 liter/100 kmÚj Szó-teszt: 6,3 liter/100 kmGyorsulás 0–100 km/óra: 12,3 másodperc