A Tejútrendszer belsejében is sok a sötét anyag?

Fabio Iocco, a Madridi Egyetem kutatója és munkatársai az elemzés során a galaxis 2780 égitestének forgási sebességét vizsgálták meg.     A csillagászok már régóta tudják, hogy az általános értelemben vett anyag, amelyből a csillagok, bolygók és az élőlények is állnak, csak kis részben képezi a világegyetemet. Több mint ötször gyakoribb a láthatatlan sötét anyag, amelynek természete teljesen ismeretlen, semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el, jelenlétére csak a látható anyagra és a háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásból következtetnek a szakértők.     Jelenléte többek között a távoli galaxisok rotációs sebességén mutatkozik meg. Ezek olyan gyorsan forognak, hogy csillagaik és a hozzájuk tartozó gáz- és porfelhők szétrepülnének, a sötét anyag viszont a hozzá tartozó nehézségi erőnek köszönhetően egyben tartja ezeket a galaxisokat.      Ennek elméletben a Földnek otthont adó galaxisra, a Tejútrendszerre is érvényesnek kell lennie, az arányok és viszonyok azonban nehezen mérhetők, mert a kutatók nem tudják "kívülről" szemlélni a galaxist. Különböző módszereken alapuló korábbi elemzések pedig ellentmondásos eredményekre jutottak.     Fabio Iocco és munkatársai munkájuk során 2780 csillag, gázfelhő és egyéb égitest sebességének legújabb és legjobb méréseit vetették össze a Tejútrendszerben lévő anyag megoszlásával.     Az elemzés kimutatta, hogy a Nap pályáján belül is már jelentős mennyiségű sötét anyagnak kell lennie. A pontos mennyiség a kutatók számára egyelőre ismeretlen, de remélik, hogy elemzésük révén jobban megismerhetik a Tejútrendszer belső részének szerkezetét.