A jogász válaszol: Milyen fizetési kategóriába tartozom?

A 249/1992-es kormányrendelet 5. paragrafusa 7. bekezdésének e.) pontja alapján olvasónk arra vonatkozó kivételt kapott, hogy nem kell teljesítenie a zenetanárokra érvényes, később bevezetett főiskolai végzettségi követelményeket, valamint az érintett tanárok a 8. bérosztályba kerültek besorolásra. „Cserébe” a kormányrendelet 6. paragrafusának 4. b bekezdése szerint öt ledolgozott évet levontak nekik a pályán eltöltött idejükből. A pedagógiai alkalmazottakról szóló 317/2009-es törvény szerint (átmeneti rendelkezések, 61. paragrafus második bekezdése) azok a pedagógusok, akik a korábbi jogszabályok alapján kivételt kaptak (munkaviszonyuk 2002. április elseje előtt keletkezett), korlátlan ideig folytathatják azon, vagy hasonló tanári tevékenységüket, amelynek végzésére a kivételt kapták. Ezzel tulajdonképpen – a végzettséget illetően – egyenrangúvá emelték őket a főiskolát végzett kollégáikkal. A bérosztályba való besorolásnál tehát úgy kell rájuk tekinteni, mintha ők is főiskolát végeztek volna. A bérosztályt azonban más tényezők is befolyásolják, mint például a továbbképzés, a pályán való előrelépés. A pedagógusok jutalmazási rendszerét elsősorban az 553/2003-as törvényből, a 341/2004-es kormányrendeletből, a 317/2009-es törvényből és a 437/2009-es kormányrendeletből álló jogszabálycsomag szabályozza. A 341/2004-es, a közszférában alkalmazott munkatevékenységi katalógusokat tartalmazó kormányrendelet 1. mellékletének 17. pontja szerint a zeneiskolában dolgozó, középiskolát végzett zenetanárok a nyolcadik bérosztályba tartoznak – a hetedik bérosztályba a kezdő zenetanárok tartoznak. Ha a tanár leteszi az I. atesztációt, egy bérosztállyal feljebb kerül. Ennél magasabb bérosztályba soroláshoz viszont már feltétel a főiskolai végzettség. Olvasónknak a fentiek alapján a nyolcadik osztályban kellene lennie. Munkajogi kérdésekben a munkáltató kompetens, ő felel azért is, hogy az alkalmazottai a megfelelő bérosztályba legyenek besorolva. Olvasónknak ezért elsősorban – a fent említett jogszabályokra hivatkozva – a munkáltatójához kell fordulnia. Szükség esetén bevonhatják ügye rendezésébe az iskola fenntartóját, esetleg a kerületi iskolaügyi hivatalt. Olvasónk végső esetben bírósághoz is fordulhat. Veszelei Viktória jogász(A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak.)