A lízingről, a szponzorokról és a sztrapacskáról

<p>Az alábbiakban olyan olvasói kérdésekre válaszolunk, amelyek az idegen eredetű szavak használatának tekintetében általános érvényűek lehetnek. Egyik olvasónk arra kíváncsi, van-e magyar megfelelője a nyelvünkben mára oly elterjedt lízing szónak. Az angol eredetű lízing (eredeti írásmódja: leasing) főnevet közgazdasági szakkifejezésként jegyzi az értelmező kéziszótár.</p>

MISAD KATALIN

 Jelentése: ’a kölcsönbérletnek az a változata, amelyben a bérelt tárgy meghatározott idő elteltével a bérbe vevő tulajdonába megy át’. Az értelmezésből kiderül, hogy a kérdéses szónak van magyar megfelelője, mégpedig a kölcsönbérlet összetett főnév; mégis mind nálunk, mind Magyarországon a nemzetközi szónak minősülő idegen eredetű megnevezés terjedt el. A lízing szó meghonosodását nyelvünkben mi sem bizonyítja jobban, mint a magyaros írásmód, valamint az a nagyszámú származékszó, szóösszetétel, illetve többtagú kifejezés, amelyekben előfordul, pl.: lízingel; lízingcég, lízingdíj, lízingszerződés, lízingtársaság; lízingbe ad, lízingbe vesz stb.

„Újabban egyetlen kulturális, sőt más jellegű rendezvény sem valósulhat meg az anyagi fedezetet biztosító »szponzor« nélkül. Nincs ennek a szónak magyar megfelelője?” – kérdezi egy pedagógus. Az értelmező kéziszótár szerint a szponzor az a személy vagy cég, aki/amely sport- vagy művészeti intézményt, rendezvényt, szervezetet, esetleg sportolókat, művészeket – reklámozási lehetőség fejében – anyagilag támogat. Amint látjuk, a szóban forgó idegen eredetű kifejezést a magyar hangjelölés szabályai szerint írjuk, ami arra is utal, hogy a szó mára közkeletűvé vált nyelvünkben. Ennek ellenére természetesen vannak magyar megfelelői a szponzor főnévnek, Tótfalusi István tételesen fel is sorolja őket Idegen szavak magyarul című munkájában: támogató, pártfogó, védnök.

Egy olvasónk azt írja, hiába kereste a parenyica és a sztrapacska magyar megfelelőjét a legkülönfélébb szótárakban, sehol sem bukkant rájuk. Valóban, akár az értelmező kéziszótárat, akár az idegen szavak szótárát lapozzuk fel, mindkettő csupán a megnevezések értelmezését, jelentésük körülírását tartalmazza: a parenyica ezek szerint nem más, mint ’tekercsbe göngyölt füstölt (vagy füstöletlen) sajt’, a sztrapacska pedig ’reszelt nyers burgonyából és lisztből készített juhtúrós galuska’. Bakos József, Az idegen szavak és kifejezések szótárának szerkesztője szerint a kérdéses főnevek ún. népjellemző szók, amelyekkel esetünkben tipikusan szlovák tejterméket, illetve ételt jelölünk. A népjellemző szók Bakos értelmezésében olyan kifejezések, amelyek valamely népre jellemző valóságelemre vonatkoznak. Ilyen pl. az angol lord, az arab burnusz, az orosz glasznoszty; de ide tartoznak a pénznemek elnevezései, pl.: dollár, font, jen.

 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?