Sok ígéret, kis előrelépések

Kinevezésekor azt ígérte, hogy néhány héten belül átfogó stratégiát dolgoz ki a roma közösségeket érintő problémakör minden területére. Ennek csak néhány elemét mutatta be, a megvalósítás pedig még ennél is lassabban megy. A csúszást adminisztratív nehézségekkel, bürokratikus akadályokkal magyarázza. Füstbe ment terv?Pollák a belügyminisztériummal közösen már tavaly október 15-én be akarta mutatni a mintegy százpontos megoldási javaslatát, amely állítólag már a hivatalba lépése előtt készen állt. A reform pilléreit az oktatás, a jogbiztonság, a szociális rendszer, a foglalkoztatás és a támogatási politika alkotta volna. A témákat hetente akarták bemutatni, ám csak az oktatás és a jogbiztonság területére vonatkozó elképzeléseket ismertették, de szakértők és a témával foglalkozó civil szervezetek vezetői körében ezzel sem arattak nagy sikert.A kormánybiztos az oktatás területén szerette volna kezdeni az átalakítást, javasolta a 12 éves tankötelezettség bevezetését és az iskolára való felkészülés jegyében a 3–6 éves, hátrányos környezetben élő gyereket kötelezően óvodába járatná. Ezek egyelőre még csak papíron maradt elképzelések, mert sem az óvodai, sem az iskolai kapacitás nem teszi ezt lehetővé. Az iskolalátogatást a családtámogatások megvonásával vagy megkurtításával kényszerítenék ki. Igazságos támogatásokPollák szerint a romareform 10 pillére közül hármat sikerült kiépíteni. A szociális támogatásokat a kérelmezők magatartásától teszik függővé. Érti ez alatt a családtámogatások feltételhez kötését. A szociális segély egy részét le kell majd dolgozni, ha az önkormányzat vagy valamilyen civil szervezet munkát tud biztosítani a kérelmezőnek – ezt tartja a második pillérnek. A segély teljes összegéhez legalább heti 8 órát le kell majd dolgozni. A harmadik pillér szerinte a „szabálysértési immunitás” megszüntetése volt, ami alatt azt érti, hogy a kihágásokért kiszabott bírságot a szociális segély összegéből is le lehet majd vonni. Ez utóbbi intézkedéseket a hamarosan életbe lépő anyagi szükséghelyzetről szóló törvény tartalmazza. Prioritások és a jövő„A legfontosabbnak az igazságos támogatási rendszert, a szabálysértési immunitás megszüntetését a segítségre szorulók esetében, a telkek tulajdonjogi rendezését és az enyhén mentálisan sérült gyerekek speciális iskolákba íratásának leállítását tartom” – jelentette ki egy évvel a funkcióba lépése után. Szerinte is csak az első kettőt sikerült megvalósítania, a második kettő esetében szinte semmi sem történt. A roma gyerekek speciális iskolákba való irányítása ügyében például egy koordinációs bizottságot hoztak létre, az inkluzív oktatást a 2015/2016-os tanévtől tervezik. A roma telepek alatti telkek rendezése ügyében szintén létrehoztak egy bizottságot. Pollák szerint 590 munkahelyet sikerült létrehoznia, a betöltésük részben az általuk kiképzett emberekkel folyik. Vannak közöttük nevelési asszisztensek az óvodákban, egészségügyi asszisztensek a roma telepeken és ide számítja az úgynevezett roma polgárőrség tervezett 300 tagját is, akik a telepek biztonságára felügyelnének. Pollák abban bízik, hogy a 2014–2020-as programozási időszakban uniós támogatásokkal sikerül javítani a romák helyzetén. „Duplájára, 300 millió euróra növeltük a lehívható támogatás nagyságát” – dicsekedett értékelőjében a biztos. Úgy véli, hogy ez alatt az egy év alatt sikerült megalapozni helyzet javításához szükséges programokat.