Nincs megegyezés a fuvarozók béréről

A sofőrök bérezésének témája megosztja az Európai Uniót (EU). Míg a nyugat-európai országok tartanak az országukba áramló olcsó kelet-európai munkaerőtől, addig a kelet-európaiak diszkriminációról beszélnek, s hangoztatják, a nyugati országok saját állampolgáraikat akarják előnyben részesíteni a munkaerőpiacon, ami ellenkezik az uniós normákkal.

Az EP közlekedési bizottsága június elején szavazta meg a jelentését, amelynek alapján a jövőben kivonnák a nemzetközi áru- és személyfuvarozást a kiküldetésben dolgozó munkavállalókra általánosan vonatkozó irányelv hatálya alól, a kabotázst, azaz a nem honos fuvarozók által végzett belföldi szállítást végző sofőröket viszont nem. Ez annyit jelentett volna, hogy a kamionsofőrnek nem kellett volna olyan órabért fizetni, mint amilyen abban az országban érvényes, amelyen áthalad. Jelenleg ezt Németország, Franciaország de részben Ausztria is megköveteli.

Ha ezt a jelentést jóváhagyta volna az EP plenáris ülése, akkor ez lett volna az Európai Parlament hivatalos álláspontja az Európai Bizottsággal és az EU-tagországok kormányait tömörítő tanáccsal folytatott tárgyalásokon, a képviselők többsége azonban leszavazta az egész dokumentumot Strasbourgban. Egyelőre még a tanács sem fogadta el az ügyben a közös álláspontját, így nem tudni, hogy mikor kezdődhetnek majd meg az intézményközi egyeztetések.

A legfőbb vitás pont az, hogy a fuvarozói szektorra is vonatkozzanak-e a kiküldetésben lévő munkavállalókra érvényes előírások. A kiküldött munkavállalókra elvileg azonos szabályok vonatkoznának a munkabér és a munkafeltételek terén, mint a helyiekre, ami a bírálók szerint számos újonnan csatlakozó országot hátrányosan érintene.

Norbert Höfer osztrák közlekedésügyi miniszter a hét végén Bécsben közölte, hogy Ausztria, mint az Európai Unió soros elnöke mindent elkövet annak érdekében, hogy sikerüljön megtalálni a kompromisszumot a nyugat-európai országok és a visegrádi négyek között, épp a V4-ek bírálták a legerősebben a kamionsofőrökre vonatkozó bérezési szabályozást. „Több szűk körű kétoldalú tárgyalást szeretnék abszolválni a közeljövőben hogy megtudjam, milyen esély van a jelenleg extrém módon eltérő álláspontok közelítésére” – mondta Höfer. (dem, MTI)