A hét Merkeltől Merkelig

Németországban állt a bál ismét, Merkel asszony kormányzását az egyensúlyozás minden eddiginél kényesebb helyzetekbe sodorhatja, hiszen a bajor testvérpárt is identitásáért, az arcvesztés ellen küzd, a radikális ellenzéki AfD kihívásai közepette. A CSU-vezér Seehofer hétfőn még a lemondását kilátásba helyezve ment Merkelhez, jelezve, hogy a kancellár a bajorok jóvoltából kancellár, ki is csikart engedményeket, mely szerint a Németországba érkező menekülteket zárt táborokban helyezik el, de ezt legott elsöpörte az SPD tiltakozása, táborok helyett rendőrségi szállások lesznek, s még az idén új bevándorlási törvény. Továbbra is a keményvonalas CSU és a másik oldalról mereven bevándorlásbarát szocdemek között őrlődik a németek nagyasszonya, a kompromisszumok robotosa, így a koalíciós megállapodásra is igaz lehet a legendás De Gaulle elnök bonmotja: „tudják, a szerződések olyanok, akár a lányok vagy a rózsák: tartanak, amíg tartanak”.

A hét legfontosabb két magyar híre szintén kötődik a Berlin–Párizs-tengelyhez: Macron francia államfő nehezményezte távozó budapesti nagykövete Orbán-empátiáját, a brüsszeli hivatalos haragszomrádtól élesen eltérő kedvező nézeteit a magyar vezetőről, amiért a magyar fővárosban meg kitüntetés járt a nyugati magyarfóbiát emlegető diplomatának. Eközben létrejött a német–magyar csúcstalálkozó Berlinben, a Merkel– Orbán randevún pedig az udvarias partnerség mellett az is egyértelműsíttetett, hogy a két politikus migránstémában máshonnan és máshogyan látja a világot, azaz, hogy mi a humanitárius nemzetközi viselkedés lényege.