Récsei Noémi archívuma/Canva-felvétel
Az elmúlt egy év során kialakult globális veszélyhelyzethez hasonlót legutóbb talán csak a második világháború idején tapasztalt az emberiség. Az élet viszont nem állt meg: a gyerekek születtek és nevelkedtek az elmúlt időszakban is, hála elsősorban az édesanyáknak.
Récsei Noémi, Galánta
A szülővé, az anyává válás folyamatát a világjárvány miatt személy szerint sokkal intimebben éltem meg: mivel szinte állandóan otthon voltunk a férjemmel, volt időnk lélekben felkészülni a kislányunk érkezésére. A várandósság szerencsére nem viselt meg, így nem volt semmilyen nehézségem a kilenc hónap alatt. Ágnes érkezése annyiban volt más, hogy világjárványkor látott napvilágot egy olyan egészségügyi intézményben, amely Covid-kórházként működött. A járvány miatti félelmemet felülírta a születése, noha tudtam, hogy ugyanabban a kórházban, akár egy emelettel lejjebb sokkal tragikusabb kimenetele van/lehet egy-egy kórházi tartózkodásnak. A megszületését követő első napokban, hetekben megnehezítette a boldogulásunkat a járvány, nagy dilemma elé állított az élet: merhetünk-e segítséget kérni a legközelebbi családtagjainktól, vagy sem? A félelem, a szorongás még mindig tart, ugyanakkor már alig várom, hogy rendeződjenek a dolgok, s mielőbb mi is be legyünk oltva, így védve szeretteinket, környezetünket. Ha egyet kívánhatnék anyák napja alkalmából, az az lenne, hogy a nők, férfiak, gyermeket vállaló párok ezekben a nehéz időkben is merjenek hinni az ösztöneiknek és önmaguknak.
A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/17. számában jelent meg!
Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.