Nem új keletű betegség az allergia

A fiatalabb korosztály esetében a számok magasabbak, minden negyedik-ötödik gyerek szenved az allergia valamelyik fajtájától. Európában sem jobb a helyzet, a statisztikák szerint minden második háztartásban allergiás vagy asztmás egyén él. Ha továbbra is az utóbbi években tapasztalt ütemben nő a betegek száma, a szakértők szerint 2010-ben már akár a lakosság 60-70 százalékát is elérheti e „divatos”, városi kór.

Persze, a betegség nem új keletű. Már 1565-ben Leonardo Botallo olasz anatómus közzétette a szezonális allergia kínjait, igaz akkor még rózsalázként. Háromszáz évvel később Angliában nyári lázként emlegetik és bizony akadt uralkodó, aki kellő cinizmussal vissza is élt ételallergiájával, politikai célokra használta fel: gyilkossági, mérgezési kísérletet bizonyítva ellenfelére. A régi ismeretek ellenére, joggal emlegethetjük a modern idők új, első számú népbetegségeként. Csak az volna teljesen téves, ha járványt mondanánk, mert ez esetben semmiféle fertőzésről nincs szó, semmi nem terjed át az egyik emberről a másikra. A betegség előfordulásának gyakoribbá válása a civilizáció következménye.

Kezelésére és gyógyítására az Európai Unióban évente direkt módon (kórházi terápia, orvosi konzílium, orvosságok beszerzése) 10 milliárd, míg indirekt módon (iskolai és munkahelyi hiányzások, korai halál) 19 milliárd ECU-t költenek. Az elmúlt években az Európai Parlamentben is szerepelt már központi témaként az allergia, illetve kutatása, megelőzése, gyógyítása. Az E- területén mintegy 120 millió allergiás él. Ez a szám a népesség csaknem 35 százalékát teszi ki, az arány megfelel a becsült világadatnak. Miközben a világ népességének jelentős hányada beteg, földrajzilag az allergia eltérő arányban jelenik meg. Kínában és Hongkongban a regisztrált asztmások száma például az angliai értéknek csupán huszada, ugyanakkor Új Zélandon és Ausztráliában ötször annyi, mint a briteknél. Egyes afrikai országokban kimutatták, hogy amint az őslakosok áttértek a nyugati életvitelre, jelentősen nőtt az allergiás esetek száma.

A panaszok jelentkezése a civilizált életmód következménye. Kifejlődésükért a velünk született hajlam és a környezeti tényezők együttes jelenléte a felelős. Ez utóbbi kórokozók listája hosszú és növekvő: ide sorolódik a légszenynyezettség, a termőföldben lévő vegyi anyagok, amelyek az élelemmel kerülnek szervezetünkbe, de járunk fodrászhoz és ruházatunkkal is magunkra veszünk olyasmit, ami ellen allergiás reakcióval tiltakozik a szervezet. A kiváltó okok között megemlíthető maga a stressz is. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a betegség feltartóztatásában mekkora szerep hárul a megelőzésre, a felvilágosításra és az ismeretterjesztésre. Mert bár sok más kórhoz hasonlóan az allergia sem gyógyítható véglegesen, megfelelő kezeléssel tünetmentessé tehető.

Néhány jó tanács a szenvedőknek

- a füvekre is allergiások kerüljék a frissen kaszált füvet, ne gyűjtsenek szénát

- ha lehet, naponta mossanak hajat

- szeles, száraz időben ne menjenek kirándulni virágzó rétre, erdőbe

- a parlagfű vagy más allergén növény csúcsvirágzásakor többet tartózkodjanak zárt helyen és ne aludjanak nyitott ablaknál

- a gépkocsi ablakát lehetőleg tartsák zárva, a legjobb, ha éjjel utaznak

- pollenszezonban nem szellőztessék az ágyneműt az ablakban

- az orrjárataikat minden nap mossák át

- kerüljék a propoliszos készítményeket, valamint azokat a teákat, kozmetikumokat, amelyek az allergizáló növény kivonatát tartalmazzák