Európai beilleszkedésüket gátolja a lakosság félelme az iszlám radikalizmustól és az iszlámhívők zárt társadalma, mely nehezen enged magához kívülállókat...

Az iszlám – kialakulása és felemelkedése

Mozaik a Hagia Szophiában: Konstantin császár és I. Justinianus császár műveikkel tisztelegnek Mária előtt (Forrás: hu.wikipedia.org)

SIDÓ ALBERT

Iszlám – az isten iránti odaadás, belenyugvás az isten akaratába (Mohamed). A kereszténység után a legelterjedtebb világvallás. Híveinek számát 1,5 milliárdra becsülik, ez a Föld lakosságának 23%-a.

Kialakulása a 7. század elején kezdődött az Arab-félszigeten. Magalapítójának Mohamed prófétát (570/571–632) tekintik, akinek a Hira hegyen jelent meg Gábriel arkangyal, és húsz éven keresztül ismertette vele Isten szavait, összesen 114 szúrát (fejezetet) – ezek összességét nevezzük Koránnak. Mohamed körül jelentős csoport alakult ki, akik a vallást követték, muzulmánnak (aki átadja lelkét Allahnak) nevezve magukat. A vallás egyistenhívő volt, hívei összeütközésbe kerültek Mekka többistenhívő lakóival, aminek következtében 622-ben Mohamed és hívei Medinába vándoroltak (hidzsra). Mekkába csak 630-ban tért vissza győztesen, és a város lakói az új vallás legbuzgóbb harcosaivá váltak. A többi arab törzs sorra csatlakozott Mohamedhez, aki a különféle szokásokkal, hagyományokkal rendelkező törzseket a közös vallás segítségével egyesítette.

Az iszlám hitnek hat alaptétele és öt pillére van. A vallás alaptételei: egyistenhit, próféták és szentek, kinyilatkoztatott könyvek, angyalok és dzsinnek, Végső Nap és az Elrendelés. Az öt pillér: hitvallás (saháda), ima (szalát) – napi öt ima, adakozás (zakát) –, szegények segítése, böjt (szaum) – ramadán a böjti hónap –, mekkai zarándoklat (haddzs) – minden moszlim életében egyszer köteles Mekkába vándorolni, a Szent Mecsethez, ahol is a Kába-kő található.

A vallás gyorsan terjedt, a 8. században már az iszlám volt az uralkodó vallás Afrika és Ázsia Földközi-tengerrel határos területein Bizánc kivételével (1453-ban foglalták el Konstantinápolyt), s elfoglalták a mai Spanyolország területét is (Cordóbai kalifátus, 1492-ig). A terjeszkedés tovább folytatódott nyugat felé, elfoglalták a Szentföldet (1291-ben véglegesen), Törökországot, Görögországot, Szerbiát, Bulgáriát, Albániát, s a 15. századtól már Magyarországot is fenyegették. A magyar védelmet Hunyadi János irányította, aki sikeresen visszaszorította a támadó seregeket. Az 1456-ban vívott Nándorfehérvári diadal, majd Hunyadi Mátyás uralkodása gátat szabott az iszlám hódításnak nyugat felé, 1526-ig, amikor is Mohácsnál a török seregek legyőzték a magyar hadakat.

Az iszlám nem csak területileg terjeszkedett, a tudomány is fejlődésnek indult. Az iszlám tudományt oly hírességek ápolták, mint Ibn Sziná (Avicena 980–1037 – orvos, filozófus), Ibn Rushd (Averroës 1126–1198 – filozófus), al-Ghazáli (1058–1111 – filozófus), al-Fárábi (870–950 – filozófus), de a többi tudományt is művelték. Az építészetben olyan monumentális alkotások maradtak fenn, mint a spanyolországi Alhambra, a cordóbai nagymecset, a Hagia Szophia Isztambulban, a Kék Mecset, a Topkapi Szeráj, a Tádzs Mahal Indiában, amelyek részei a Világörökségnek. A fentiekből is láthatjuk, az iszlám nemcsak rombol, hanem épít is, vagyis nem lehet megítélni egy vallás tagjait csak az alapján, hogy vannak fundamentalista és radikális képviselői is.

Európában napjainkban kb. 15 millió moszlim él hivatalosan (becslések szerint ez a szám 55 millió), Franciaországban (6 millió), Németországban (3,5 millió), Nagy-Britanniában (2 millió), Hollandiában (870 ezer), Ausztriában (340 ezer), Olaszországban (600 ezer), Spanyolországban (500 ezer), Svédországban (280 ezer) és Svájcban (230 ezer).

Beilleszkedésüket a társadalomba nagyban gátolja az európai lakosság félelme az iszlám radikalizmustól és az iszlámhívők zárt társadalma, amelyik nehezen enged magához kívülállókat.

Címkék 

Ajánló