Magyarország élen jár az ingatlanok drágulása terén, Szlovákia az ötödik

Folytatódik tehát a trend, amely legalább 2025 eleje óta tart: az első és második negyedévben 12,2%, illetve 11,3%-os éves áremelkedést mértek Szlovákiában.

A harmadik negyedévben az áremelkedés a teljes piacot érintette: az új építésű ingatlanok ára 11,8%-kal nőtt, míg a meglévő lakások és házak 13,7%-kal drágultak.

Az uniós átlagnál jóval gyorsabb drágulás

A szlovákiai növekedés jóval gyorsabb volt az euróövezet átlagánál (5,1%) és az EU átlagánál is (5,5%). Az uniós tagállamok közül Magyarországon (21,1%), Portugáliában (17,7%) és Bulgáriában (15,4%) mérték a legnagyobb áremelkedést. Szlovákia a 13,4%-os növekedéssel az ötödik legnagyobb drágulást érte el az EU-ban.

Ezzel szemben a lakóingatlanok árának csökkenését csak Finnországban regisztrálták (-3,1%). Cipruson, Svédországban és Franciaországban pedig csupán minimális növekedést mértek (0,1%, 0,5%, illetve 0,7%).

Ami a főváros térségét illeti, 2025 harmadik negyedévében Pozsony megyében az új építésű ingatlanok ára 12,7%-kal, a meglévő ingatlanoké pedig 14,1%-kal nőtt éves összevetésben. Pozsonyban az áremelkedés meghaladta az országos átlagot, a cseh fővárosban, Prágában pedig még jelentősebb drágulást mértek – az új lakások és házak ára 16,6%-kal, a meglévőké 13,4%-kal emelkedett. 

A listavezető Magyarországon a használt ingatlanok árai a harmadik negyedévben közel 24 százalékkal, Budapesten 30 százalékkal emelkedtek éves szinten.

A kínálat nem tud lépést tartani a megnövekedett kereslettel

Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője szerint Pozsonyban és Prágában – csakúgy, mint Szlovákiában és Csehországban általában – az ingatlanárak növekedésének okai nagyon hasonlóak. 

Továbbra is jelentősen nagyobb a kereslet, mint a kínálat, a kamatlábak 2024 második felében megindult csökkenése pedig növelte a jelzáloghitelek iránti érdeklődést, ami 2025-ben is folytatódott. A megnövekedett ingatlan-keresletet erősítette a bérek nominális és reálértékű növekedése, valamint a tartósan alacsony munkanélküliség.

Magyarországon éves szinten is a leggyorsabban nőttek az ingatlanárak, tíz év alatt pedig közel 4,5–5-szörösére emelkedtek. Az Index elemzése szerint az utóbbi hónapokban a lakásárak alakulását leginkább az állami Otthon Start Program befolyásolta, melynek hatására ugrásszerűen megnőtt a hitelkereslet, és rengetegen igyekeztek olcsó finanszírozással lakást vásárolni, ez pedig az árak gyors megemelkedését váltotta ki.

Ugyanakkor a kínálat nem tudott lépést tartani a megnövekedett kereslettel – hiába emelkedett a kiadott építési engedélyek és a megkezdett projektek száma, továbbra is kevés új lakás készült el, így a meglévő lakások iránti verseny felerősödött, különösen a nagyobb városokban és Budapest környékén.