A jelenlegi nyugdíjrendszer diszkriminálja a gyermekeiket felnevelő nyugdíjas nőket. Ezt a jövőben orvosolnák.
Küszöbön a nyugdíjrendszer újabb reformja

A negyedik Fico-kormány hivatalba lépése óta számos, a nyugdíjakat érintő reform kapott zöld utat. A munkaügyi tárca vezetőjének törvénykezési nagyüzeme azonban ezzel még közel sem ért véget. Erik Tomáš ugyanis bejelentette, rövidesen sor kerülhet a nyugdíjrendszer fájó hibájának kiküszöbölésére, de azt is elárulta, hogy lehetővé tenné a kilépést a második pillér kötelékéből.
Azután, hogy nyilvánvalóvá vált, Robert Fico (Smer) és miniszterei kénytelenek lesznek lépéseket tenni a magasra szökő államháztartási hiány mérséklése érdekében, rögtön felmerültek az aggodalmak, hogy a kabinet „spórolásának” a 2. nyugdíjpillérben megtakarított források is áldozatul eshetnek. A konszolidáció első lépéseként, 2023 végén, Ficóék már 5,5 százalékról 4 százalékra csökkentették a második pillérbe irányuló szociális elvonások arányát.
A kormány ezt követően hónapokig bizonygatta, nem szeretnék tovább gyengíteni a pilléreket, de azt is igyekeztek cáfolni, hogy a lakosok megtakarítására fájna a foguk. Erik Tomáš (Hlas), a munkaügyi tárca vezetője azonban a napokban elismerte, ha rajta múlik, a közeljövőben újabb változtatásra kerülhet sor.
Tomáš állítása szerint a tervezett módosításokkal az érintettek mellett az állam is jól járna. A kabinet némiképp előremozdíthatná a deficit lefaragására irányuló törekvéseiket, a polgárok pedig valamivel magasabb nyugdíjra számíthatnának.
Önkéntes kilépés
A munkaügyi minisztérium jelenlegi vezetője alig két évvel ezelőtt lépett hivatalba, azonban már a harmadik olyan módosítást készíti elő, amellyel megreformálná a második nyugdíjpillér működését. Erik Tomáš ezúttal a második pillér kötelékéből való kilépést tenné lehetővé.
Számos olyan ember van, akinek az életkora, a jövedelme, esetleg a megtakarításai nagysága alapján semmi keresnivalója a második pillérben. Egyszerűen nem kapnának magasabb nyugdíjat az 1. és a 2. pillér kombinációjából, mint amennyi az 1. pillérből járna nekik
– közölte a szociális partnerekkel folytatott tárgyalás után Tomáš, aki arra is kitért, körülbelül 50 ezer ember „legalább 50 euróval jobban járna, ha visszalépne az 1. pillérbe”. A tárcavezető ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy terveik szerint mindez önkéntes alapon történhetne. A 2. nyugdíjpillérben jelenleg közel kétmillió ember spórol, megtakarításaik összértéke pedig a 17 milliárd eurót is meghaladja.
Tetemes hiány
A lakosok egy részének visszalépése az első pillérbe nemcsak azok számára lenne előnyös, akik valamivel magasabb juttatásra számíthatnának, egy ilyen váltás az államháztartás konszolidációját is elősegíthetné. Erik Tomáš egyáltalán nem rejtette véka alá a véleményét, amely szerint egyebek mellett a második nyugdíjpillér felelős azért, hogy a Szociális Biztosító jelentős hiányt halmozott fel, amit a kormány pénzinjekciókkal kénytelen mérsékelni. A legutóbbi, 2,7 milliárd euró értékű „mentőcsomag” pedig igen súlyos csapást mért azt egyébként is rossz kondícióban lévő államkincstárra.
„Attól függően, pontosan hányan távoznának, a kormány akár kétmilliárd eurót is nyerhetne” – magyarázta Jozef Mihál adószakértő.
Bár a miniszter által javasolt módosításoknak köszönhetően a Szociális Biztosító valóban kedvezőbb helyzetbe kerülne, a pozitív hatás csak átmeneti lenne. Hosszabb távon azonban tovább nőne a nyugdíjrendszerre nehezedő nyomás, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy a probléma nem szűnne meg, csak elodáznák a következményeket.
„Az 1. pillérből az aktuális nyugdíjakat finanszírozzák. Amennyiben tehát a 2. pillérben takarékoskodók pénze átkerül az 1. pillérbe, akkor 2026-ban, kisebb mértékben pedig talán a következő években is, csökkenne a nyugdíjak folyósításáért is felelős intézmény költségvetési hiánya. 5-10 esztendő múlva, tehát abban az időszakban, amikor a jelenlegi takarékoskodók már átkerülnének a kifizetési szakaszba, jelentősen romlana az állam pénzügyi helyzete, mivel az átlépők nyugdíjának teljes összege az államkincstárat terhelné” – mutatott rá Michal Lehuta, a VÚB Bank elemzője.
A Smer hibája
A szakértők szerint azonban azt is érdemes megjegyezni, hogy egyes megtakarítók alacsony nyugdíja egyáltalán nem a rendszer hibája, hanem az állami beavatkozásoké.
Igen, ez a korábbi kormányok miatt történt, mert a Smer baloldali kabinetjei kockázatkerülők voltak, és azt akarták, hogy az emberek konzervatívabb alapokban takarékoskodjanak
– vallotta be a munkaügyi tárca vezetője, hogy a gyenge hozamokról Robert Fico korábbi kormányai tehetnek.
Azonban nem ez az egyetlen olyan, számos nyugdíjast érintő kérdés, amely kapcsán Erik Tomáš elismerte, az állam nemtörődömsége a felelős a kialakult helyzetért.
Vége a diszkriminációnak
Tomáš először röviddel a miniszteri szék elfoglalása után vetette fel, hogy a döntéshozók érdektelensége miatt az idősek egy csoportját évek óta diszkriminálják, így napjainkban gyermekes nők százezreinek folyósítanak csökkentett összegű nyugdíjat. Mindez annak tudható be, hogy a szülési szabadság idején az állam fizette helyettük a járulékot, amely összegét a két évvel korábbi átlagbér 60 százalékában határozták meg, ez pedig évekkel később jelentős visszaesést eredményez.
Az alkotmány egyértelműen kimondja, hogy a szülővé válás nem lehet hatással a nyugdíjak összegére
– szögezte le többször is Erik Tomáš, aki azt javasolja, az állam tekintsen úgy az érintettekre, mintha dolgoznának. A tárcavezető szerint egy ilyen szemléletváltás nemcsak a jövőre vonatkozna, visszamenőleg is megoldhatná a problémát. A szóban forgó terv végül hónapokig a fiókban pihent, most azonban úgy tűnik, a jogalkotási folyamat ténylegesen el is indul.
Az anyák jobban járnak
„Korábban már jeleztük, hogy eljött az ideje, hogy orvosoljuk ezt a régóta fennálló problémát, így megtettük a szükséges lépéseket. Az új szabályozás értelmében a gyermekgondozás előtti és utáni kereseteket vesszük majd figyelembe, ezekből átlagot számolunk, és a Szociális Biztosító ezzel az összeggel dolgozik majd az idő alatt, amíg az anyák, esetleg az apák otthon nevelik a gyermeküket” – magyarázta a miniszter.
Erik Tomáš arra is kitért, hogy az első becslések szerint az érintettek a jövőben évente akár 180-200 euróval kaphatnak többet, mint korábban. A kedvező változás pedig mintegy félmillió lakost, zömében hölgyeket érint majd.
Természetesen minél több gyermekük van, a végösszeg annál magasabb lehet. A jogszabályba egyébként egy biztosítékot is beépítünk, amellyel garantálni szeretnénk, hogy a jövőben egyetlen olyan módosítás se születhessen, ami hátrányosan érintheti azokat a nyugdíjasokat, akik korábban évekig a gyermekeikről gondoskodtak
– hangsúlyozta a munkaügyi tárca vezetője. Mivel azonban a társadalombiztosítási törvény módosítása gyorsított helyett rendes jogalkotási eljáráson megy majd keresztül, így a reform elfogadása hónapokig tart majd.
Ez elsősorban azért érdekes, mert a változtatások így legkorábban 2026. január 1-jén léphetnek életbe, a Szociális Biztosító pedig csak ezt követően kezdheti újraszámolni a nyugdíjakat.
A korrekció az öregségi, a korkedvezményes, valamint a rokkantsági nyugdíjakat egyaránt érintené, ami tartósan további 40- 50 millió eurós kiadást jelentene a Szociális Biztosítónak, így az államkasszának is. A munkaügyi miniszter azonban meg van róla győződve, hogy egy ekkora összeg előteremtése nem jelent majd gondot.
(td)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.