Újrahasznosított dinoszauruszok

jurassic

A Jurassic World: Újjászületés látványos, de fantáziátlan reboot: a dinoszauruszok már soha többé nem tudnak olyan katartikus hatást kiváltani, mint harminckét évvel ezelőtti felbukkanásukkor. 

Már azt sem tudom, hányadik közvetlen vagy tematikus értelembe vett folytatása Steven Spielberg 1993-ban bemutatott Jurassic Park című klasszikusának. Egy gyors netes kereséssel könnyen utánanézhetnék, de aztán magától bevillan: az időközben elhunyt amerikai bestsellerszerző, Michael Crichton 1990-ben megjelent, azonos című sci-fijéből készített adaptációt még két hagyományos folytatás (Az elveszett világ: Jurassic Park, 1997; Jurassic Park III, 2001) követte, 

majd 2015-ben elindult az azonos világban, a korábbi események után játszódó Jurassic World-széria, amelyhez még két új rész (Bukott birodalom, 2018; Világuralom, 2022) csatlakozott.

A nagyjából hatvanhat millió évvel ezelőtt kihalt dinoszauruszok a látványfilmek örök hősei. A korábbi hat film közül négy összbevétele átlépte az egymilliárdos összbevételt (a tíz évvel ezelőtti Jurassic World – 1,6 milliárd dolláros jegybevétellel – teljesített a legjobban), az executive producerként bábáskodó Spielberg számára ezért az első filmet társforgatókönyvíróként jegyző David Koepp tűnhetett a legalkalmasabbnak arra, hogy segítsen megidézni a régi filmek hangulatát. „Ők végeztek velünk, de mi még nem végeztünk velük” – hangzik el az önkritikus szentencia a Jurassic World: Újjászületés egyik jelenetében. A dinoszauruszok már alig keltenek izgalmat, többségük újra kihalt, és csak néhány faj maradt fenn az Egyenlítő mentén, ahol a klíma a hatvan millió évvel ezelőttire emlékeztet.
A látványteremtő képességei miatt értékelhető Gareth Edwards (Godzilla; Zsivány Egyes: Egy Star Wars-történet) rendezésében egy Atlanti-óceáni hajótörést túlélő, szerethető családtagokból álló csoport, valamint egy titkos, nagyszabású és természetesen illegális művelet résztvevői próbálnak boldogulni egy trópusi klímájú, részben hibrid dinoszauruszok által benépesített szigeten. 

A 2027-ben játszódó film teljesíti a katasztrófa- és kalandfilmek alapkövetelményeit (a génmódosított D-Rex egy horrorban is megállná a helyét), de csak ritkán villan meg benne valódi ötlet – az önfelfújós mentőcsónakkal kapcsolatos jelenet viszont tökéletes! 

A friss, sokoldalú hollywoodi arcok sablonos szerepeket kaptak: Scarlett Johansson hiteles akcióhős, de kevés mozgástere van, ahogyan a kétszeres Oscar-díjas Mahershala Ali sem tud igazán bizonyítani. A látványos akciószekvenciák, az erős nosztalgia és a dinósziget atmoszférája azonban képes ellensúlyozni a hiányosságokat.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?