Szervezési bakik sora Székesfehérvárott

Tizenharmadszor zajlott minap az Összmagyar Nemzeti Diákbajnokság döntője. Székesfehérvár adott otthon az alap- és középiskolás asztaliteniszezők, sakkozók, kézilabdázók és birkózók versenyének. Szervezési bakik kísérték a sportrendezvényt. Pallag György, a felvidéki küldöttség vezetője, a Kárpátia Sport Polgári Társulás elnöke a részletekről is beszámolt.

Hova tűntek?

„Amit a város szervezett, gyönyörű volt, köszönet jár érte, de amit az Aranycsapat Alapítvány szervezett, az már nem volt zökkenőmentes – summázta észrevételeit a sportvezető. – Szomorúan állapítottuk meg, hogy az idők folyamán a szervezésben nem sok minden változott. Régebben is csak nagyon ritkán voltak asztaliteniszezők Kárpátaljáról és Erdélyből. Ugyanúgy elmaradtak az erdélyi sakkozók. A kapcsolatok révén tudjuk, hogy arrafelé is nagyon sok ügyes magyar diák sportol. Hol van Őrvidék képviselete, akik régebben részt vettek az eseményen? A Felvidéken minden évben a Kárpátia Sport Polgári Társulás szervezi a versenyt, és innen a legeredményesebbek jutnak el a magyarországi döntőbe. Az anyaországbeli diákok is nagyon foghíjasan vesznek részt a döntőben. Vajon mi lehet ennek az oka? Nemzetet akarunk egyesíteni úgy, hogy évek óta nem jönnek az említett sportágakban diákok? Nagyjából tizenöt évvel ezelőtt, mikor ez a zseniális kezdeményezés elindult a labdarúgással, a határon túl tömegeket mozgatott meg. Idén pedig abból állt a labdarúgás, hogy volt egy döntő a Velencei-tó partján. Nem furcsa? Nagyon sok világhírű olimpiai és világbajnok sportoló is támogatta az összmagyar bajnokságot! Vajon ők hová lettek? Már nem látnak akkora fantáziát a rendezvényben? Erre választ csak Kű Lajos, az Aranycsapat Alapítvány elnöke adhatna, hiszen neki tudnia kellene, miért hátráltak ki az esemény mögül az emberek. Hittel, sporttal és kultúrával úgy, hogy a végére elfogyunk?”

Érmek győzelmekkel

Három sportágban indultak sportolóink Székesfehérvárott. Sakkoztak, asztaliteniszeztek és kézilabdáztak, a birkózóink ezúttal távolmaradtak. Nézzük, milyen a mérlegünk? „A sakkversenyre nem készült versenykiírás. Nagyon furcsa. A versenybíró elmondása szerint még ilyen viadalt nem rendezett életében, pedig egy pár éve már tapossa a szakmát. Mégis zökkenőmentesen lezajlott a torna, az alapiskolásoknál két várt győzelmet arattunk: Gyuricsek Szilárd és Pivoda Réka révén. Színvonalasabb volt a középiskolások versenye. Tőlünk a fiúknál csak Jakab Béla indult, a délvidéki Kecskeméti Árpád jobb napot fogott ki, szép Jakab második helye is. Asztaliteniszben nagyon kevesen indultak. Az alapiskolásoknál megérdemelt volt Kiss Tamara elsősége ebben a mezőnyben. Kiemelném a fiúknál Laczkó Bálint teljesítményét. A kürti fiú 0:2-ről fordítva jutott a döntőbe, ahol 2:0-s vezetés után csúszott ki a kezéből a végső győzelem. Ügyes, megbízható fiú, öröm volt nézni a játékát. A középiskolásoknál a papírforma szerint alakult a sorrend a dobogón. Nekünk mind a fiúknál, mind a lányoknál két harmadik hely jutott.”

Elvesztett kézilabdadöntő

Három lánycsapatunk is játszott az alapiskolások kézilabdadöntőjében, mindannyi a mezőny első felében végzett. A dunaszerdahelyiek a döntőig jutottak, a gútiak alig csúsztak le a dobogóról, a csallóközaranyosiak ötödikek lettek. „Négy góllal vesztettek a fináléban Német Jolán védencei. Kiváló meccsen, a rangját megillető döntőben. Megérdemelten nyert a délvidéki Ada, nekem a kapusteljesítmények közti különbség tűnt ki.”

Ismerték a témaköröket

Este következett a hagyományos irodalmi ás történelmi vetélkedő, négyfős csapatokkal. És megint baj volt a szervezéssel. „Kilencven perccel csúszott a kezdés. Az előző években hetekkel előre minden csapat megkapta a várható témaköröket. Idén ezt csak a délvidékiekkel közölték. Vajon miért? Nem csoda, hogy meg is nyerték a vetélkedőt. Az oklevelek átadásánál nem látszott a délvidékiek arcán semmilyen öröm, minden bizonynyal ők is tudták, hogy helyzeti előnyben voltak.”

Botrányos helyzet

Amit az előző órákban átéltek képviselőink, az az eredményhirdetésen is folytatódott, újra kiütközött a szervezés hiánya. „Diákjaink nagyon keserű szájízzel tértek haza. Már az is feltűnő volt, hogy senki nem kapott oklevelet. A sakkozók és az asztaliteniszezők legjobbjait nem illette kupa. A múltban ez is máshogy volt, valamilyen oknál fogva ide jutottunk. Legnagyobb meglepetésünkre az első helyezett Kiss Tamarát ki sem szólították a díj átvételére. Érthetetlen, valaki megnyer egy versenyt, és másnak a nyakába akasztják az érmet. A felvidéki delegáció tartós tiltakozására végre szólították Tamarát, viszont érmet nem tudtak neki adni, mert azt egy másik versenyző kapta meg. Botrányos, nagyon botrányos helyzet alakult ki. Ide jutott az Aranycsapat Alapítvány által megrendezett bajnokság? Ezt a versenyt a világhírű focisták szellemiségéhez, értékrendjéhez mérik? Ha annak idején ők is ilyen botrányosan sportoltak volna, mint ahogyan az eredményhirdetés zajlott, ma senki nem emlegetné nevüket. Szomorúan jöttünk el, a tapasztaltak és látottak alapján nagyon csalódottak vagyunk” – zárta gondolatait Pallag György.

Székesfehérvári versenytények a Hírkosárban.