Roy Lichtenstein 100 éve született

A New York-i felső középosztálybeli családból származó Lichtenstein művészetek iránti fogékonysága korán megmutatkozott. Már gyerekként festett, klarinétozott és zongorázott, végül az Ohiói Állami Egyetem képzőművészeti karára iratkozott be. Tanulmányait a második világháború szakította félbe, 1943-tól a gyalogságnál szolgált, az európai hadszíntéren.

1951-ben rendezett először önálló kiállítást New Yorkban, öt évvel későbbi, Tízdolláros bankjegy című sorozatán a szürrealista stílusjegyek mellett már megjelentek a mindennapok ipari méretekben előállított tömegtárgyai, a fogyasztói társadalomra jellemző banális, ámde bálványozott jelképek. Sokat merített reklámgrafikákból, képregényekből és Disney-rajzfilmekből. Bonyolult szerelmi és háborús történeteket sűrített egyetlen képbe, minimálisra redukált eszközökkel, a képregényekhez hasonlóan a tárgyakat, alakokat eltúlzott színekkel és vastag kontúrral rajzolva meg.

Művészetét azonban sokan élesen kritizálták, vulgárisnak tartották, a Life magazin még azt is felvetette, nem Lichtenstein-e Amerika legrosszabb művésze. A kérdés éppen ellenkező hatást ért el, reflektorfénybe helyezte a festőt, akit 1964-ben felkérték, hogy készítsen hatalmas freskót a New York-i világkiállítás állami pavilonjába, 1966-ban részt vett a Velencei Biennálén, és ő volt az első amerikai művész, aki kiállított a londoni Tate Galleryben.

A hetvenes években már Európa-szerte nyíltak kiállításai. Matisse, Picasso, Dalí műveinek újraértelmezései kerültek ki a keze alól, később sok felkérést kapott nagy méretű köztéri munkák tervezésére. Az 1962-es Mestermű című festményért fizették ki eddig a legnagyobb összeget, a kép 165 millió dollárért cserélt gazdát 2017-ben. A bécsi Albertina Múzeum 2024 márciusában rendez centenáriumi kiállítást alkotásaiból.

Roy Lichtenstein 1997. szeptember 29-én halt meg. Mintegy 4500 rajzot, festményt és nyomatot hagyott az utókorra.