Kultúra

Mozihős lesz a magyar festőzseniből

Nem szükséges semmiféle felmérés a megállapításhoz: akárcsak az életrajzi regényeknek, az életrajzi filmeknek is nagy a vonzerejük. Fő- leg, ha a könyv vagy a mozi hőse neves festőművész. Izgalmas életút, viharos szerelmek, tragikus vég – az író vagy a rendező számára ez mindig hálás téma.
ÚJ SZÓ ONLINE

2011. február 25. 18:00

SZABÓ G. LÁSZLÓ

S ugyanezek miatt a színész is boldogan bólint az ajánlatra. Philippe Leroy Leonardo da Vinci megformálásával aratta pályafutása legnagyobb sikerét. David Carradine nevét azok jegyezték meg, akik látták őt Gauguinként. Nick Ashdon El Grecót formálta meg mesterien. Gérard Philipe emlékezetes alakításai közül Modiglianit sem hagyhatjuk ki. Csontváry Kosztka Tivadart egy nagyszerű bolgár-török színész, Itzhak Finzi keltette életre. Tim Rothnak Van Gogh, John Malkovichnak Klimt, Anthony Hopkinsnak Picasso, Stellan Skarsgardnak Goya szerepe jutott, s hogy említsünk egy nőt is: Salma Hayek Frida Kahlo életútját mutatta meg a filmvásznon.

Hogy ki játssza majd az 1800-as évek második felében élt Munkácsy Mihályt, az ugyancsak világhírű magyar festőzsenit, akit még a legkomolyabb kritikusok is csak Rembrandthoz hasonlítottak (mellesleg róla is készült már film Peter Greenaway parádés rendezésében, Martin Freeman főszereplésével), egyelőre nem lehet tudni. Azt viszont igen, hogy a film (a könnyű eladhatóság és a nagyobb bevétel kedvéért) angol nyelven forog majd, angol–német–francia és magyar koprodukcióban, s hogy a rendező Káel Csaba (Bánk bán), az operatőr pedig a Hollywoodban élő Zsigmond Vilmos lesz.

A Magyarországon, Ausztriában, Franciaországban és az Egyesült Államokban játszódó film alapjául Dallos Sándor 1957-ben írt, és mind a mai napig népszerű regénye, A Nap szerelmese és az Aranyecset szolgál, amely Munkácsy Mihály teljes életútját felöleli. Nem így a film. Az „csupán” 10-12 éves korától egészen az amerikai látogatásáig, tehát pályája csúcsáig követi majd a festő életét. A néző tehát azt is láthatja majd, ahogy Munkácsy kezet fog az amerikai elnökkel, vagy ahogy a Fehér Házban vacsorázik, ahol Pulitzerrel is megismerkedik. Az asztalos legényből (Ásító inas) világhírű festővé vált magyar művész (Ecce homo, Krisztus Pilátus előtt, Golgota) egyértelmű példája és aktuális üzenete annak, hogy a rendkívüli tehetség utat talál magának, s ha még kitartással és akarattal is párosul, sehol a világon nem ütközhet akadályba.

Munkácsy a teljes ismeretlenségből kitörve hónapok leforgása alatt lett az egyik legkedveltebb festőművésze Párizsnak, ahol még Alfons Mucha (róla viszont még nem készült játékfilm!), a szecesszió akkor már népszerű cseh mestere is baráti körébe vonzotta. „Rövid bécsi, müncheni, düsseldorfi tartózkodása nem nagy hatással volt reá, mert ami benne a legjobb, azt nem onnan, hanem önmagából merítette” – állapítja meg Lyka Károly, a neves művészettörténész.

Párizsban a Siralomház című képével robbant be a magyar festő, ezzel az alkotásával lett egy csapásra világhírű. „Az élet sajgását, drámáját érezzük ki egész sor művéből. Ennek éreztetését fokozza, hogy szinte kapásból fest, és semmi kínos, lassú kidolgozás nem tompítja azt a hatást, hogy valóban érzésből fest, és nem az elrendezés problémáival fáradozik” – vélekedik Lyka.

A 12 millió eurós költségvetésű film az alkotók elgondolása szerint „európai társadalmi körkép lesz” egy óriás lobogású, ihletettségű, életenergiájú festőről, aki „nemcsak a világot, hanem lányok, asszonyok, grófnők szívét is meghódította”. A tehetős családba született, de korán árvaságra jutott Munkácsy minden idők egyik legjobban fizetett magyar festője volt, a nyomorgást egyetlen napig sem ismerte, élete mégis tele van hatalmas fordulatokkal. A fiatal Munkácsyt 20 éves koráig egy ifjú tehetség játssza majd, az érett festőt pedig egy világszerte ismert angolszász színész. Nem kevésbé fontos feladat jut a festő életében meghatározó szerepet játszó múzsának, szeretőnek, akit Dallos Sándor regényéből Denise néven ismerünk, valamint a festő feleségének, De Marches bárónőnek. Mellettük királyok, hercegek, trónörökösök, a kor jeles írói, festői, filozófusai is feltűnnek a vásznon, elvégre Munkácsy nemcsak Párizs előkelő szalonjaiban forgott, hanem magas társadalmi körökben is. A forgatás jövőre kezdődik, a bemutató pedig 2013-ban várható.

S amíg a magyar stáb az előkészületi munkáknál tart, és a festőt megformáló sztárt keresi, addig Al Pacino már Henri Matisse, a modern festészet egyik jeles francia képviselőjének a megformálására készül a Mestermű című filmben, amelyet az Oscar-jelölt Deepa Mehta rendez. A film a már 70 éves festő és 21 esztendős ápolónője viszonyát ecseteli majd, hiszen ez volt az a kapcsolat (barátság vagy szerelem?) Matisse életében, amely annyira megérintette őt, hogy Monique hatására elkészítette leghíresebb alkotását, a velencei Rózsafüzér-kápolna dekorációját.

„Vigyázó szemét” tehát Párizsra vesse, akire Matisse és Munkácsy festményei kivételes hatással vannak. Az elkövetkező hónapokban két stáb is ott forgat majd.

Önnek ajánljuk

GALÉRIA: Tűzoltó tankok segítik a Korompa határában kisiklott szerelvény mentését

Frissítve

Két kamion ütközött Csöllénél

A fiatal nem hisz a sajtónak

Valószínűleg Trump lesz az első külföldi állami vendég Japánban, aki találkozik az új császárral

VIDEÓ: Fegyenc szabadított ki egy autóba zárt kisgyereket Floridában

Az Alfa Romeo is bemutatta F1-es autóját, Räikkönen a sóderágyig jutott vele

Legfrissebb galériák
Olvasta már?