Milan Kundera írói hagyatéka Brünnben

Az emeletes üvegpalotában külön részt kapott Milan Kundera könyvtára. Bárki megtekintheti, kikérheti bármelyik kötetét. Lehet az illető diák, tanár, irodalomtudós vagy -kutató, vagy akár csak Kundera-rajongó, itt várják a cseh széppróza – Hašek és Hrabal mellett – harmadik nagy alakjának ötvenegy országban megjelent regényei és esszéi, műveinek különböző nyelvű kritikái, levelei, cikkeinek eredeti kéziratai, a róla született tanulmányok, a róla készült fényképek és irodalmi díjai, gazdag lemezgyűjteménye, rajzai, személyes archívumának féltve őrzött darabjai.

Brünn mindig is tisztelte, és tisztelni is fogja Kunderát. Innen indult Prágába, majd 1975-ben a franciaországi Rennes-be, ahol az egyetemen kapott állást, onnan került aztán Párizsba, ahol írói tevékenységét folytatta, de már csehszlovák állampolgárságától megfosztva. Negyven évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy visszakapja, haza azonban már azután sem látogatott. Huszonkét könyvéből az utolsó hetet franciául írta meg, cseh nyelven azonban mindegyik megkésve érkezett el az olvasókhoz. Ő maga nem vesztegette az idejét fordítással, másnak pedig sokáig nem adott lehetőséget rá. Egészen addig, míg be nem köszönt az életébe Anna Kareninová, aki úgy tolmácsolja műveit, hogy hű maradt az író stílusához, nyelvezetéhez.

Ötvenládányi párizsi archívuma a felesége, Věra Kunderová és a Morva Tartományi Könyvtár igazgatója, Tomás Kubíček gondozásában került Brünnbe. Az író 94. születésnapján, 2023. április 1-jén nyílt meg a könyvtár, nem sokkal Kundera halála után.

„Fentről súgta meg Philip Roth, hogy mit tegyek, még mielőtt én is elmennék – árulta el később Věra Kunderová, miért nem a franciáknak ajándékozta férje írói hagyatékát.

Ő New Yorkban élt, és mindenét a szülővárosának ajándékozta. Amint felébredtem, máris telefonáltam Brünnbe. Mindent letárgyaltam. Milan visszatért oda, abba a városba, ahonnan elindult.

Szülővárosa egyetlen napra sem szakította meg a kapcsolatot nagyra értékelt írójával.

„A rossz mindig Prágából jött Milanhoz, Brünnből soha” – állította Věra Kunderová. Prágában esett ugyanis folt a férje becsületén, amikor kiderült, hogy a szocializmus legsötétebb éveiben Kundera „súgott” a rendszernek. Legalábbis elárulta egyik disszidálni készülő egyetemi társát. Így lett aztán fekete báránya a cseh írótársadalomnak, egykori hazája kulturális életének. Ezt pedig sem megemészteni, sem megbocsátani nem tudta, hiszen az ebbéli állításokat, az orra alá dugott dokumentumokat élete végéig elutasította.

Ha emberi nagyságát meg is kérdőjelezték a csehek, írói nagyságához kétség nem férhet. Éveken át az irodalmi Nobel-díj várományosaként emlegették a világban – egészen addig, amíg az említett ügy ki nem robbant Prágában. Attól a naptól fogva pedig már csak a brünni barátaival állt szóba, mások érdeklődését, közeledését hidegen elutasította.

Szinte begubózva élt párizsi lakásában, ahová vendégeket nem nagyon hívott. Inkább egy közeli étteremben, vagy a kiadójánál, a Gallimard épületében találkozott azzal, akivel mindenképpen találkoznia kellett. Észak-Franciaországban, Touquet tengerparti üdülőhelyén volt a nyaralója, ahol még a szomszédai előtt sem fedte fel kilétét. Nem érdekelte a külvilág, legalábbis nem „kintről”. Remeteként élt egy világváros sűrűjében. Szerződéseit sem ő intézte, hanem a felesége. Hosszú évekig ő tárgyalt a kiadókkal. Kunderát senki sem zavarhatta. A telefonszámát is csak a felesége tudta.

A brünni könyvtár látogatóit gazdag anyag várja. 

Olvashatják Louis Aragon és Milan Kundera levelezését. Aragon Előszóját A tréfához. Kezükbe vehetik azokat a könyveket (Robert Musil, Goethe, Cervantes és mások alkotásait), amelyekből ihletet merített. Itt az egyik Márquez-regény, amelyet a Nobel-díjas kolumbiai író a kézírásával ajánlott Kunderának. Márquez ki is állt mellette, amikor a csehek az ügynökmúltján rágódtak.

Itt a Jakab és az ura portugál kiadása, amelynek borítóját az ő illuszt-rációja ékesíti. Rajzolni még Rennes-ben kezdett el az ottani első, franciaországi lakásukban, mert ahogy mondta, elviselhetetlenül fehérek voltak a falak. Felesége ott könyörögte ki tőle az első rajzot, amely aztán felkerült a nappalijuk falára. Egy kéz, amely emberi szemet tart a levegőben.

Európa legnagyobb filmrendezői közül Fellinivel és Truffaut-val levelezett. Honfitársai filmesei közül Milos Formannal és Jiří Menzellel tartott kapcsolatot. Utóbbival még levelezett is, égre és földre megesketve őt, hogy még az e-mail-címét sem árulja el senkinek.

A Kundera-gyűjtemény két legdrágább darabja is Brünnbe került. 

Az egyik: Francoise Rabe-laise francia író Gargantua és Pantagruel című regénye, a reneszánsz próza egyik legragyogóbb alkotása az Oxfordi Egyetem kiadásában. Előszót ehhez Kundera írt a jövőt megjósolva, amikor már senki és semmi nem fog tudni megnevettetni bennünket. A másik kincs: Michel de Montaigne 16. századi esszéje, amelyet irodalmi díjként kapott meg.

Amikor a franciák megtudták, hogy ezt is Brünn városának ajándékozzuk, megharagudtak

– mondta Věra Kunderová, aki egy évvel férje halála után, 89 évesen távozott az élők sorából.

A házaspár hamvai 2025 januárjában érkeztek meg Brünnbe, s amíg nem készül el a sírhelyük a városi temetőben, addig a két urnát is a Morva Tartományi Könyvtár őrzi.