The Velvet Sundown, a nem létező zenekar (Forrás: Spotify)
Velvet Sundown – a nem létező, mégis sikeres együttes; rengeteg MI-vel készült dalt szűrt ki a Spotify
A zeneiparban eddig sem volt ismeretlen a gépi beavatkozás, de a mesterséges intelligencia (AI) térnyerése új szintre emelte a kérdést: mit tekinthetünk valódi zenének? A világ legnagyobb streamingszolgáltatója, a Spotify az elmúlt egy évben közel 75 millió AI által generált dalt távolított el platformjáról – ez a szám szinte vetekszik a szolgáltatás teljes, mintegy 100 milliós katalógusával.
A cég hangsúlyozta: nem a technológiával kísérletező művészeket akarják büntetni, hanem a rendszert ellepő spamtartalmakat akarják kiszűrni.
Mindez nem csupán minőségi kérdés: minden 30 másodpercnél hosszabb lejátszás után jogdíj jár, így a feltöltők komoly összegekhez juthatnak, a valódi előadók rovására.
A Spotify bejelentette, hogy új „zenei spamszűrőt” vezet be, amely automatikusan megjelöli a mesterségesen létrehozott tartalmakat. Így ezek nem kerülnek be az ajánlórendszer által javasolt listákba. A vállalat szigorítja a deepfake-hangokra vonatkozó szabályokat is: imitált előadók zenéi csak engedély birtokában maradhatnak fenn, és különösen figyelnek arra, hogy népszerű művészek profiljaira ne kerülhessenek hamis tartalmak.
Az AI-jelenség arcává időközben egy egészen sajátos projekt vált: a Velvet Sundown zenekar, amely a semmiből bukkant fel a Spotify-on, és pár hét alatt több mint egymillió hallgatót szerzett.
Idén júniusban két albumuk is napvilágot látott, a harmadik pedig július közepén került fel. A dalokat, a promóciós fotókat, sőt még a videókat is algoritmusok állították elő.
Az Instagramon a Velvet Sundown készítői „emberi elme által vezérelt szintetikus zenei projektként” határozták meg magukat. Céljuk, mint írják, hogy feszegessék a szerzőiség, az identitás és a zene jövőjének határait. A rajongókat mindez nem zavarta, a projekt bizonyítja, hogy a közönség egy része elfogadja – vagy legalábbis nem kifogásolja –, ha kedvenc dalai mögött nem valódi előadók állnak.
A Velvet Sundown sikere komoly figyelmeztetés is: az AI képes nemcsak háttérzenét, de komplett „zenekarokat” létrehozni, amelyek a piac logikája szerint versenyeznek a hús-vér művészekkel. Nem véletlen, hogy sok zenész aggodalommal figyeli a fejleményeket, hiszen mindez a szerzői jog, az alkotói autonómia és a művészi hitelesség alapjai rendültek meg.
Az iparágban eközben egy új szabvány is születőben van: a DDEX nevű nonprofit szervezet kidolgozta azt a jelölési rendszert, amelynek célja, hogy feltüntessék, ha egy dal részben vagy egészben MI segítségével készült. A Spotify jelezte, hogy támogatja a kezdeményezést, ám a jelölés önkéntes lesz.
A kérdés így továbbra is nyitott: a hallgatók számára fontos lesz-e, hogy egy-egy zeneszám mögött valódi előadók állnak, vagy elfogadják, hogy a jövő zenéjét algoritmusok írják.
A helyzetet különösen érzékletessé teszi a Velvet Sundown esete, amely a semmiből felbukkanva szerzett néhány hét alatt több mint egymillió hallgatót a Spotify-on. Sok zenész számára ez inkább fenyegetés, semmint kísérlet.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.