LEHELJÜNK ÉLETET EGY PROJEKTBE

A városi vezetők tudják, hogy Szlovákia ezentúl évtizedekig számíthat az uniós segítségnyújtásra, így megpróbálnak hosszú időre tervezni. Emiatt nem választják a könnyebb utat, és nem bíznak meg egy idegen céget az egész pályázat előkészítésével és menedzselésével. Az igényesebb (és olcsóbb) megoldást választják, maguk állítják össze a projektcsapatot. A legtöbb szakember a városházán is rendelkezése áll, csak egy olyan új kollégát kell bevonniuk, aki már rendelkezik uniós pályázati tapasztalatokkal. Miután megegyeznek, hogy mit is akarnak (kazánház gázművesítése, külső szigetelés, ablakcsere, tetőtér-beépítés – itt kapnak helyet a szaktantermek), elosztják a feladatokat. A beruházási osztály vezetője felel az építkezési tervekért és az előzetes költségvetés kidolgozásáért. A pályázatíró állítja össze az anyagokat és gyűjti be a csapat tagjaitól az ehhez szükséges adatokat. A pályázati dokumentáció láttán rábízták a projektmenedzseri tisztet is, ezentúl ő fogja össze a csapatot. A polgármester vállalta a pénzügyi keret megteremtését. Úgy döntöttek, hogy a szükséges pénzt bankhitelből teremtik elő, a legjobb, ha erről ő tárgyal. Ilyen szempontból a helyzet sokkal jobb, mint akár egy évvel korábban, a bankok rástartoltak az uniós programokra és egymásnak adják a kilincset az ajánlataikkal. A polgármester két hitel felvételéről tárgyal. Az ötszázalékos önrészt középtávú hitelként veszik fel. Mivel a pályázati kézikönyben olvasták, hogy a beruházás számláit az erre hivatott szervek ütemenként térítik majd vissza, a polgármester tárgyal egy néhány hónapos, rövidlejáratú áthidaló hitel felvételéről is. Erre egy önkormányzati döntés is felhatalmazza, amelyet egyébként a pályázat nagyszámú mellékletei közt csatolniuk kell.

2. lépés – a háttér-dokumentáció előkészítése

A projektcsapat munkához lát. Készülnek az építészeti tervek és az építési engedély kiadásához szükséges egyéb dokumentumok. A pályázathoz összesen 29 mellékletet és lehetőség szerint 7 támogató dokumentumot kell csatolni. A városházáról megindul a levelek áradata a különféle intézményekhez és hivatalokhoz. Szerencsére az előcsatlakozási alapoknak köszönhetően ezek is túl vannak az első sokkon, így gyorsan és megbízhatóan válaszolnak. A város egyelőre nem rendelkezik saját fejlesztési tervvel, ezért előhúzzák a megyei tervet. Egyben felgyorsítják a városi terv készítését, ha elhúzódik a pályázat előkészítése, esetleg ezt is be tudják fejezni. Az iskola is dokumentumokat gyárt, kötelező egy fejlesztési koncepció és jó, ha van egy elemzés az alkalmazottak személyi, anyagi és szociális körülményeiről, illetve oktatási-nevelési eredményeiről A pályázati kézikönyv szerint az is előnyös, ha bizonyítják a beruházással elért megtakarítást, így szakelemzés készül az energiafelhasználás és a levegőszennyezés csökkenéséről. A város az éves költségvetésének köszönhetően gond nélkül bizonyítja, hogy az akció finanszírozása nem borítja fel a normális gazdálkodását. Az elmúlt években lefuttatott beruházásoknak köszönhetően a gárda szakmai hozzáértése is bizonyítható, uniós pályázati referenciával pedig a projektmenedzser rendelkezik.

3. lépés – a pályázat leadása

A háttérdokumentumok már vastagon duzzadnak az iratgyűj-tőkben, így a projektmenedzser hozzáláthat a pályázati nyomtatvány kitöltéséhez. Ebben első látásra meglehetősen elriasztó kérdések szerepelnek az akció különféle hatásaival kapcsolatban, de ezt már az előcsatlakozási alapok pályázatainál is megszokták. Az előkészítés finisében még ellenőrzik a formaságokat, hiszen bármilyen apróság a vastag és nagy energiával előkészített anyag visszadobását jelentené. Az ezzel foglalkozó állami hivatalok sokéves titokzatos packázása azonban már a múlté. Ezentúl az illetékesek pontosan indokolják az elutasító döntésüket, így a pályázónak esélye van javítani a hibákat. Magyarországon néhány éve ez már a Phare alapoknál is így volt, most végre mi is elértünk a civilizációnak erre a fokára. Ha feltételezzük, hogy a közintézmények tragikus állapota nem szippantja fel első nekifutásra a 2,2 milliárd koronát, akkor a következő körben újra próbálkozhatnak. Az igazolások közül ugyan újra be kell gyűjteniük a 3 hónapos lejáratúakat, de ez legyen a legnagyobb gondjuk.

4. lépés – a pályázat megvalósítása

Siker esetén még nem érkezik el a lazítás ideje. Sőt, ekkor következik az igazi odafigyelés. Lássunk erre egy példát. A pályázathoz annak idején mellékelték a bank szándéknyilatkozatát a szükséges pénz biztosításáról. A pályázat megnyerése esetén az Alap Infrastruktúra Operatív Programot menedzselő minisztérium előszer-ződést köt velük, amely alapján az előbb említett szándéknyilatkozatot egy banki hitelígérvénnyel helyettesítik. Ezután közbeszerzési pályázat útján kiválasztják a kivitelezőt. Az itt kialkudott összeg alapján a bank megköti a hitelszerződést, ennek láttán a minisztérium pedig a támogatási szerző-dést. Mindezek után maga a beruházás már kismiskának tűnhet, de ez nincs így. A folyamatot többszörös ellenőrzés kíséri, és jaj annak, aki véletlenül (vagy az állami pénzek korábbi kezelésénél berögződött szokások alapján) nem kifejezetten azt valósítja meg, amit vállalt. A hírek szerint nyugodtan megtörténhet, hogy az ellenőr a falat megkaparva győző-dik meg arról, vajon a dokumentációba feltüntetett típusú és vastagságú vakolatot vitték-e fel. Hihetetlen dolgokat lehet hallani arról, hogy a belépés után az osztrákoknak mi mindent kellett visszafizetniük ilyen okok miatt. A másik oldalon viszont az eredmény is csábító. A város vezetőinek többé nem fáj a fejük az államtól örökölt omladozó iskola láttán, nemcsak a felújítást oldották meg, hanem modernizáció keretében a tetőtérben új szaktantermeket is kialakítottak. Ilyen kísérő beruházásokra a szabályok szerint a költségek 20 százalékát fordíthatták. Ebből a keretből a tantermek felszerelésén kívül még egy iskolabuszt is vásároltak, ezentúl ez hordja majd a környékbeli faluk felső tagozatos gyermekeit a városba.

5. lépés – újabb célok

Mióta az uniós pénzek felhasználásáról Pozsonyban döntenek Brüsszel helyett, a folyamat felgyorsult és egyre többen hiszik el, hogy kis igyekezettel nekik is jut belőle. A megújult iskola esete felbuzdította a többi városi intézményt, nem is szólva a környező falvakról, amelyek lassan elhiszik, valóban le kellene ülniük, hogy közösen végiggondolják a lehetőségeiket. ĺgy a városban újabb intézmény alakul, egy saját fejlesztési szervezet, amely minden ilyen érdeklődőt a szárnyai alá vesz. Lassan véget ér az az időszak, amikor ide-oda csapongva próbálták kihasználni az aktuális pályázati lehetőségeket, megkezdődött a párbeszéd arról, miként is lehetne jobb életkörülményeket teremteni a városban. Ez nem könnyű, de most végre náluk is olyan témákról folyik a vita, amelyeket a külföldi testvérvárosokban évek óta irigyelnek. Az uniós belépéssel pedig megteremtődik a fejlesztési elképzelések megvalósításához szükséges anyagi háttér. Elapadása az új világban azt jelenti, hogy az átlagjövedelem már meghaladja az uniós átlag 75 százalékát. Aki járt már ilyen régióiban Európának – nem kell messzire menni, Burgenlandon kívül egész Ausztria ilyen – egyetért azzal, hogy ilyen célért érdemes dolgozni. (tuba)