Könyvheti tippjeink: ezek a friss megjelenések várnak az olvasókra

Számos magyarországi város tart könyvvásárt és könyvheti programokat csütörtöktől kezdődően, de a könyvek és kiadók legnagyobb koncentrációja természetesen Budapesten összpontosul: 

187 kiállító várja a látogatókat a Vörösmarty téren, a Vigadó téren és a Duna-korzó területén. 

Minden évben erre az alkalomra készül el a Könyvheti Jegyzék. Idén erre azok a művek kerülhettek fel, melyek május 1. és június 12. között jelentek meg – a teljes jegyzék 354 kötetet tartalmaz.

Hogy ne vesszünk el a forgatagban, néhány tipp következik, mellyel kiindulópontot szeretnénk szolgálni a válogatáshoz. Olyan köteteket gyűjtöttünk össze, melyekről minden bizonnyal hallunk még az elkövetkező időszakban.

Spiró György: Padmaly
Magvető Kiadó

Június 10-én jelenik meg Spiró György régóta várt történelmi nagyregénye. Mivel az író nem közölt részleteket a készülő műből és nem árult el sokat a cselekményből, a készülő könyvet sokáig találgatás övezte. 

Csupán annyit tudtunk róla, hogy a történet a 19. században játszódik. 

A Padmaly a magyar történelem csaknem egy teljes századát követi végig, az 1810-es években kezdődik és az 1907-es évvel fejeződik be. Főszereplője Seidl Teréz, Táncsics Mihály felesége, aki hosszú élete során szemtanúja a magyar reformkornak, a forradalomnak és elfojtásának, a Bach-rendszernek, a kiegyezésnek, a munkásmozgalom hajnalának és a századfordulónak. 

S hogy mit jelent a titokzatos cím, a Padmaly? A forradalmár Táncsics sokat ült börtönben, és volt, hogy bujkálni volt kénytelen. Ez utóbbit a saját háza alatt kivájt üregben tette – a padmaly ennek a rejtekhelynek a régi magyar elnevezése.

Tóth Krisztina: Szeleknek fordít
Magvető Kiadó

Megérkezett Tóth Krisztina legújabb verseskötete, amely az elmúlt öt év verseit tartalmazza. Ahogy a költő írja az egyik versben, „neszez a múlt, nem múlik semmi el”. Ahogy azt az emlékezet és az emlékezés költőjétől joggal feltételezhetjük, a Szeleknek fordít ezúttal is a múltat vizsgálja, na meg azt, hogy milyen irányt vettünk a jelenben. 

Hogyha te írod ezt a verset, jól figyelj: 
ez a vers létezik már. Az otthonodban 
megtaláltuk a polcon egy kötetben. 
Talán csak elfelejtetted, hogy ott van

– olvasható a részlet a kötet fülszövegében. 

Tóth Krisztinától megszokhattuk, hogy örömét leli a rímekben. Formavilágát tekintve legfrisebb verstermése is gazdag felhozatalt kínál: a rímes versektől az ezúttal is fontos és külön ciklusba rendezett haikukig számos versformára rálelhetünk a kötetben. 

Véghelyi Balázs: Tarka színpadok
Üveghegy Kiadó

A magyar kabaré 1901. november 16-án született meg. Szerzői között a kor kiemelkedő alkotóit is megtalálhatjuk. Kevéssé ismeretes tény, hogy az első világháborúig tartó időszakban többek között Ady Endre, Babits Mihály, Gárdonyi Géza, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső és Móricz Zsigmond művei is elhangzottak a budapesti kabarészínpadokon. A rövidebb-hosszabb jelenetekből, sanzonokból és kuplékból, illetve az önálló műfajjá nemesedő konferálásokból elénk tárul a századforduló Budapestje. S nemcsak a város utcái, közterületei elevenednek meg, hanem lakosai is, a kétes hitelű politikusoktól a moziba járó városi legényekig, kávéházak teraszán csevegő úrihölgyektől gangok félhomályában álmodozó cselédlányokig. 

Véghelyi Balázs disszertációja alapján készítette ezt a kötetet. A szerző tudományos igényességgel dolgozza fel a pesti kabaré világát, de könyve a szélesebb olvasóközönséghez is szól. A kötet bemutatóját június 14-én, szombaton tartják a Vörösmarty téri színházon.

Kertész Imre: Az eszmélet szintjei. 1960–1994
Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány 

„E feljegyzések [...] nem szolgálnak (nem szolgálhatnak, nem akarnak szolgálni) a fennmaradás vigaszával, olyan jövő reményével, amely az ilyen feljegyzéseket megőrizné. S miért őrizné meg? Nos: szeretetből, valamint önfenntartási szándékból. És én egyiknek sem látom biztató jeleit” – írta a Nobel-díjas író 1987-ben.

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kiadásában a tavalyi könyvhétre időzítette a Kertész Imre feljegyzéseit tartalmazó Lét és írás című kötetet, amely a Sorstalanság keletkezéstörténetét árnyalta tovább. Idén Az eszmélet szintjei című kötetet vehetjük kézbe a Kertész Imre Intézetet fenntartó alapítványtól. A kötet gerincét a Gályanapló (1992) című mű adja, kiegészülve a naplóregény ’60-as évekbeli előzményeivel, valamint eddig csak folyóiratokban megjelent részleteivel és Wittgenstein-gyakorlatok című, időben 1994-ig ívelő folytatásával.

Tittel Kinga: Zenélő Budapest
Lampion Kiadó

Hat évvel ezelőtt jelent meg Tittel Kingától a Mesélő Budapest, amely játékos formában, interaktív feladatok segítségével mutatta be gyerkőcöknek és felnőtteknek a város izgalmas helyszíneit. Azok számára, akik kicsikkel járják a várost, néhány, másfél óra alatt bejárható kincskereső séta is szerepelt a könyvben. A pazar illusztrációkat tartalmazó kötet rövid időn belül családok és osztálykirándulások kedvencévé vált, most pedig tematikus folytatását, a Zenélő Budapestet vehetjük kézbe.

Az olvasók megtudhatják belőle például, hogy melyik híres zeneszerző küldte a saját hajtincse helyett a kutyája szőrét a lelkes hölgyrajongóinak, hogy hogyan lett Wagnerből életmentő hős a pesti látogatása során, és azt is, hogy ki érkezett üveges hintóval a Vigadó elé. A kötet egy zenés utazásra hívja az olvasóit, mely során megismerkedhetünk azokkal a híres zeneszerzőkkel, akik Pesten vagy Budán tartózkodtak – mint például Liszt, Beethoven, Strauss, Mahler és Debussy –, ráadásul útmutatót kapunk ahhoz is, hogy készíthetjük el kedvenc fogásaikat.
A friss megjelenés mellett az első kötet, a Mesélő Budapest is megújult: nemcsak külsejében változott meg, hanem „frissítette“ is a szerző, így a kötet ismét a város legaktuálisabb képét mutatja.