Érdekes kiállítás nyílt az író felvidéki kultuszáról (A szerző felvételei)
Jókai, a polihisztor és celeb – konferencia és kiállítás Pozsonyban

Pozsonyban nemrég méltóképp megünnepelték Jókai Mór születésének 200. évfordulóját – irodalmi akadémiával, illetve egy kiállítással, amely hosszú ideig látható még a Brämer-kúriában, és amelynek legérdekesebb festményén egy összetaposott veréb is szerepel.
A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma ezzel a rendezvénnyel kapcsolódott be a Liszt Intézet és a pozsonyi magyar nagykövetség által szervezett Több mint szomszéd elnevezésű magyar kulturális hét programjába. Főleg Jókai felvidéki kötődéseivel foglalkoztak a neves szakemberek, az előadások sorát pedig Keszegh Béla komáromi polgármester nyitotta, aki a város szülöttének Komáromhoz fűződő viszonyáról beszélt. És mivel Európában számos helyen láthatunk remek példákat egy-egy író köré szervezett városmarketingre, előadása nemcsak irodalmi, hanem turisztikai szempontból is izgalmas volt. Elég csak arra gondolnunk, mekkorát profitál Prága városa Franz Kafkából, vagy Dublin a James Joyce-kultuszból.
Keszegh Bélától megtudhattuk, hogy Jókai, aki eredetileg festőnek készült, nem csupán regényeket írt: „szabad idejében” foglalkozott geodéziával, jogtudománnyal, számos szervezet megtalálhatja tehát a közös pontot a nagy író munkásságával.
Emellett enni-inni is nagyon szeretett, ma akár gasztrobloggerként is működhetne... Az önkormányzat arra ösztönözte a komáromi éttermeket, hogy Jókai-korabeli menüket készítsenek a jubileum alkalmából.
Jókainak saját szőlőskertje volt, ahol megalkotta saját vörösborát, melyet a komáromiak kiválóan rekonstruáltak, és a pozsonyi rendezvény résztvevői meg is kóstolhattak. Aki Komáromba látogat, Kastélyos néven keresse.
Letisztult íz, minden felesleges túlgondolás, „turbózás” nélkül - mintha azt üzenné nekünk Jókai, hogy ideje visszatérnünk a természetes egyszerűséghez.
A komáromiak a fiatalokra is gondoltak: az AI segítségével olyan videók készültek, ahol Jókai saját gondolatait mondja el. Ezt a kisfilmet a helyi mozikban szlovákul is vetítették a fő film előtt. A könyvesboltokban 7-8 regénye kapható szlovák fordításban, van továbbá Aranyember-szabadulószoba, Az elátkozott család című regényéből készült színdarabot nemrég mutatták be a Komáromi Jókai Színházban, szeptemberben pedig Jókai és a humor címmel nyílik kiállítás, amely bemutatja, hogyan figurázták ki őt a korabeli karikaturisták. Téma volt bőven, hiszen már a kor legünnepeltebb dívájához, Laborfalvi Rózához főződő kapcsolata is sokaknál kiütötte a biztosítékot, amikor pedig Jókai 76 évesen elvette a 20 éves Nagy Bella színésznőt, legalább akkora „földrengést” okozott, mint a mai filmsztárok és rocksztárok hasonló esetekben.
Komáromban lesznek még programok a Jókai-emlékév kapcsán, sok kortárs alkotót is szeretnének bevonni, köztük szobrászokat, tájépítészeket – például az egyszerre bájos, vicces és elgondolkodtató Kolodko-miniszobrok mintájára Cseh Gábor nyolc miniszobra kerül hamarosan elhelyezésre a város területén.

Korának legjobb szónoka és tárcaírója
Hansági Ágnes irodalomtudós Jókai „esztétikája” címmel tartott előadást a pozsonyi rendezvényen. Szerinte ha lenne a rekordok könyvében ilyen kategória legnagyobb szókinccsel rendelkező Arany János mellett Jókai Mór a legjobb szónokként szerepelne benne. Kevesen tudják például, hogy ő búcsúztatta el Kossuth Lajost. Kortársait és elődeit is élvezettel olvasta, sok cikket írt róluk, és ezen írások rendkívül személyesek – egyszeri és egyedi befogadói tapasztalatot rögzítenek, miközben Jókai rendre olyan retorikai eszközökkel élt, amelyek irodalmi publicisztikájának művészi karakterét hangsúlyozzák. Vörösmarty halálakor műveinek újjászületéséről írt, a Bánk Bánt pedig a mai napig az ő értékelése és elemzése alapján tanítják az iskolákban.
Ő maga azt nyomatékosította, hogy írásai nem tudományos-esztétikai írások, hanem íróportrék – egy olvasó író tollából. „Ezek általában nem mentesek a pátosztól, az érzelmektől, de az iróniától, a humortól sem. Lényeglátóak, mindenek felett tisztelik a teljesítményt, és legfőképpen: felkeltik az érdeklődést, kedvet csinálnak az olvasáshoz. Tudatosan választotta a művelt társalgás, a konverzáció beszédhelyzetét idéző közvetlen hangú tárca egyszerre irodalmias és zsurnalisztikus műfaját” – fejtette ki Hansági Ágnes.
Az első magyar celebek egyike
A továbbiakban P. Keszegh Margit előadását olvasták fel a konferencián – az előadó egy hirtelen jött akadály miatt nem tudott személyesen részt venni a rendezvényen – az idei Jókai-emlékév programjairól, illetve a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület munkájáról.
E. Csorba Csilla pedig a Jókai-ábrázolásokkal foglalkozott, hangsúlyozva, hogy az író korának egyik első számú celebje volt, aki tudatosan építette saját imázsát – dedikált képeket osztogatott rajongóinak, és alaposan megfontolta, kiket bíz meg portréinak elkészítésével.
Jellegzetes vonásait minden kultúrember ismerte a lapokból. Ráadásul ő maga is sokak portréit megfestette külön felkérésre – kihasználva képzőművészi adottságait. Huszonhárom évesen szeretett bele Laborfalvi Rózába, az ünnepelt színésznőbe, akit feleségül vett, és aki drasztikus rendszabályokat vezetett be férje egészségének megőrzése érdekében, illetve művészi produktivitása serkentésére. Később az író emiatt karikatúrák, paródiák kedvelt célpontjává is vált a korabeli lapokban.
További érdekes adatok
Horváth Kinga jóvoltából megtudhattuk azt is, miért tekinthető Jókai a nemzet pedagógusának, Rózsafalvi Zsuzsanna a Jókai ötvenéves írói jubileuma alkalmából kiadott 100 kötetes életműkiadás történetéről és könyvművészeti vonatkozásiról beszélt, Praznovszky Mihály Mikszáth-kutató előadásának címe pedig A komáromi fiú és a jó palóc volt – kiderült belőle, hogyan viszonyult a pályakezdő Mikszáth Kálmán az akkor már nemzeti intézménynek számítő Jókaihoz, illetve mikor fedezte fel az írófejedelem Mikszáth tehetségét és mit írt róla. Praznovszky kitért a Mire megvénülünk című regényre is, amely Jókai pozsonyi diákéveinek lenyomata – a helyi evangélikus líceumba iratkozott be, elsősorban a német nyelv elsajátítása céljából. Érdekében. Itt szembesült először az elvárások és a való élet közötti különbséggel.

Szegény Jancsi veréb
Nem csigázom tovább a kíváncsiságukat, jöjjön az a bizonyos festmény, amely a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának igazgatónője, Jarábik Gabriella jóvoltából lett a jelenleg látható kiállítás fénypontja.
Jókainak idős korában volt egy nem mindennapi háziállata. Kutya, macska, aranyhal vagy hörcsög helyett egy verebet tartott nagypolgári otthonában, méghozzá kalicka nélkül, szabad életet biztosítva neki. A madárka egy éjjel az írófejedelem lába alá került, aki bizony fatálisan rátaposott. Nyilván el tudják képzelni azt a fájdalmat, amelyet szeretett kedvence elvesztésekor érzett Jókai, úgyhogy ezt most ne részletezzük.
Fókuszáljunk inkább arra, hogy ezt a tragédiát valaki megfestette: Feszty Masa, a híres körképet jegyző Feszty Árpád és Jókai Róza leánya, Laborfalvi Róza unokája és Jókai Mór unokája.
A kép Tichy Kálmán rozsnyói képzőművész hagyatékában őrződött meg, innét került a múzeumnak otthont adó Brämer kúriába.
A portrén szereplő hölgy Masa édesanyja, Jókai Róza, aki Laborfalvi Róza unokájaként Jókai fogadott lánya volt. Ő tanította meg írni-olvasni a lányt, és igazi apaként nevelte. Első felesége, Laborfalvi Róza halála után az író hozzá költözött a Feszty-házba, hogy gyászát és magányát családi társaságban enyhíthesse. Kapcsolatuk meghittségét mutatja ez a festmény is, ahol a Róza kezében látható kis fehér folt a vattába csomagolt halott madárka, Jancsi veréb. Jókai Róza maga ír az 1923-ban megjelent Akik elmentek című visszaemlékezésében nevelőapja állatszeretetéről és a festményen is ábrázolt jelenetről.
Az író itteni kultuszáról
Nagy Zsófia, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának munkatársa, a kiállítás kurátora hangsúlyozza, hogy ők nem irodalmi múzeum, ezért nem elsősorban hivatása kapcsán igyekeztek megközelíteni a nagy írót.
„Jókai Mór a jelenlegi Szlovákia területén, Révkomáromban született, és e tényből adódik, hogy a szlovákiai magyar kultúrtörténetben jelentős helyet foglalnak el azok a személyek, intézmények és események, amelyek az író emlékezetét igyekeztek megőrizni. Mint kisebbségi kultúrtörténeti múzeum, mi Jókai Mór szlovákiai magyar kultusztörténetét szeretnénk bemutatni: ez a történet pedig sokat elárul magáról az íróról, élete indulásáról, komáromi éveiről, melyekből oly sokat merített munkája során; de legalább ilyen sokat, ha nem többet árul el saját, kisebbségi magyar történetünkről. Arról, hogy a történelem korszakai hogyan határozzák meg a kulturális fejlődés és az emlékezetpolitika lehetőségeit; hogyan adnak teret fontos törekvéseknek, máskor hogyan hátráltattak, vagy lehetetlenítettek el kulturális célokat. Ugyanakkor kétszáz év múltán az látszik, hogy Jókai Mór szlovákiai emlékezete, mindezek dacára is él, köszönhetően azoknak, akik minden korban tettek érte“ - írja a kurátor.
A kiállítás további tematikai elemei a komáromi székhelyű, a város és a régió művelődéstörténetében fontos szerepet betöltő Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület története és bemutatja a Jókai Színházat is. Megismerheti a látogató a Jókai Alapiskola torténetét, és további érdekességek is várják a látogatókat.
Ha az elkövetkező hónapokban Pozsonyban járnak, ne hagyják ki ezt a tárlatot.

Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.