Írországban 2026-tól alapjövedelmet kapnak a művészek

A Basic Income for the Arts (BIA) névre keresztelt konstrukció 2026-tól lehetővé teszi, hogy a művészek ne kényszerüljenek kompromisszumokra vagy pályaelhagyásra, vagyis a tanult hivatásuknak megfelelő munkát végezhessenek. 

A programban résztvevők heti 325 eurót kapnak – ez ugyan elmarad a 40 órás munkahétre számolt, 540 eurós írországi minimálbértől, mégis jelentős biztonságot nyújt egy olyan szektorban, ahol a jövedelmek rendszerint kiszámíthatatlanul ingadoznak.

A 2022-ben elindított pilotra a művészeti élet szinte minden területéről jelentkezhettek szabadúszók: a képzőművészettől a színházon és irodalmon át egészen a zenéig, táncig, filmig vagy épp a cirkuszművészetig. A belépés feltételei kifejezetten rugalmasak voltak: elegendő volt két olyan dokumentumot csatolni, amely igazolta a jelentkező professzionális tevékenységét. A képzőművészek például eladásból származó bevételeikkel vagy szakmai szervezeti tagságukkal bizonyíthatták jogosultságukat, de a sajtóban megjelent kritikákat is elfogadták.

Több mint kilencezren pályáztak, és közülük 8200-an feleltek meg a feltételeknek. Végül 2000 főt választottak ki véletlenszerűen a támogatási csoportba, további ezer művész pedig kontrollcsoportként vett részt a felmérésben – ők nem kaptak juttatást, viszont élet- és munkakörülményeiket folyamatosan monitorozták, hogy összevethessék a támogatás hatását.

A pandémia tapasztalatai egyértelművé tették, hogy a kulturális és kreatív szektor dolgozói a legsebezhetőbb társadalmi csoportok közé tartoznak, miközben gazdasági súlyuk kiemelkedő. Az Europa Regina adatai szerint Írországban mintegy 80 ezren dolgoznak a területhez kapcsolódó szakmákban, tevékenységük évente körülbelül 5 milliárd euróval járul hozzá a nemzetgazdasághoz. A számok azonban nagyon eltérő élethelyzeteket takarnak: a statisztikákban egyaránt szerepelnek olyan nemzetközi ikonok, mint a U2 tagjai, és olyan önfoglalkoztatók, mint a független filmesek vagy dizájnerek.

Érdemes megjegyezni azt is, hogy az ír művészek jelentős része már a járvány előtt is nehéz anyagi helyzetben élt. Az alkotók közel háromnegyede a szegénységi küszöb alatt keresett – ez ma Írországban évi 17 998 eurót jelent. A pilotban részt vevők közül 707-en képzőművészettel, 584-en zenével foglalkoznak, vagyis valóban azok a szakmák kaptak hangsúlyt, amelyek a leginkább kitettek a jövedelmi bizonytalanságnak. Mindez azért különösen érdekes, mert a támogatás nem jövedelmi alapon szelektál, és más szociális juttatásoktól függetlenül folyósítják.

A kísérleti szakaszt széles társadalmi egyeztetés kísérte: 17 ezer ír állampolgár mondta el véleményét a program működéséről, javaslataikat pedig be is építették a kiértékelésbe. 

A kulturális minisztérium friss összegzése szerint a BIA gazdaságilag is kifizetődő: minden befektetett 1 euró 1,39 eurónyi jövedelmet termelt társadalmi szinten, az adóbevételek és a csökkenő szociális kiadások pedig 105 millióról 72 millió euróra mérsékelték a program teljes költségét.

Az ír kormány döntése így nemcsak kulturális, hanem gazdaságpolitikai üzenet is: a művészekbe fektetett pénz nem kegy, hanem jól láthatóan megtérülő befektetés.