Hiánypótló kiadvánnyal ünneplik a dalszerzők napját

Az Artisjus különleges kiadványa azt is ünnepli, hogy 2025 a magyar dalszerzés éve. Önök közül vélhetően kevesen tudták ezt, ami nem szégyen, hiszen ilyen a mai szórakoztatóipar: az előadókra, a sztárokra, a vizuális körítésre összpontosul minden figyelem, a dalok szerzői pedig háttérbe szorulnak. 

Hatvan évvel ezelőtt ez még másképp működött. A magyar nyelvterületen relevációként hatott, amikor két fiatal szerző, Szörényi Levente és Bródy János jóvoltából megszületett a magyar beat – és vele együtt egy egész generáció saját hangja. A Dalszerző Bookazin ezt a pillanatot is megidézi, sőt, tovább gondolja.

Bartóktól és Huszkától a beathullámig, a bakelittől az algoritmusig – a kiadvány több mint száz év magyar zenetörténetét sűríti, miközben arra keresi a választ, hogy mi tartja életben a dalt a technológia korában. Az archív és friss fotókkal gazdagon illusztrált bookazin (a könyv és a magazin közé besorolható kiadvány) hiánypótló olvasmány.

A tematikus év alapját három egymásba fonódó történet adja: a már említett első magyar beatdalok születése, Bartók Béla és Kodály Zoltán népzenei gyűjtése, amelyet százhúsz éve kezdtek el, valamint Huszka Jenő születésének 150. évfordulója, mivel az operett nagymestere nem mellesleg a magyar szerzői jogvédelem egyik úttörője is volt. 

A kiadványban esszék, interjúk és fotók mutatják be, hogyan változik a zene szerepe a technológia korában, és mitől marad mégis emberi mindaz, ami dalban születik. A százoldalas Dalszerző különszám emellett „időkapszula” is a magyar zenei kultúra múltjáról, jelenéről és lehetséges jövőjéről.

„Ez a kezdeményezés reményeink szerint közelebb hozza a közönséget az alkotókhoz, és ráirányítja a figyelmet arra, hogy a dal, legyen az népdal, műdal, rock-, popdal, vagy kortárs zene, régóta része a kultúránknak és nemzeti identitásunknak”

– véli Németh Alajos Lojzi, az Artisjus elnöke.

„A tematikus év három szálát úgy fonjuk egybe, ahogy azok a valóságban is folyamatosan találkoznak, át- és átszövik egymást. Nem titkoltan azzal a céllal, hogy ez a könyvespolcon elférő, színes, tartalmas és bármikor fellapozható bookazin útmutató tapasztalatot is vihessen az ismeretlen jövőbe. Abba a jövőbe, amelyben a dal, mint kultúránk egyik legfontosabb alapegysége, nagy kihívások előtt áll a mesterséges intelligencia és a szintetikusan generált tartalmak korában” – írja beköszöntőjében a főszerkesztő, Horváth Gergely.

A kiadvány elérhető a magyarországi Libri és a Líra hálózataiban, illetve a Cser Kiadó üzleteiben.

A tartalomból 

Stumpf András esszéje új megvilágítása helyezi a Szörényi-Bródy szerzőpáros örökségét, Szűcs Krisztián pedig egy, a hamarosan megjelenő novelláskötetéből közölt részlettel mutatja meg, hogyan válik irodalommá a dal. 

Both Miklós a mesterséges intelligencia és a népzene kapcsolatáról is beszél, Geszti Péter pedig arról, mit jelent embernek maradni a technológia korában. 

A beat örökségét több generáció szemszögéből villantja fel egy körkérdés: az Ivan & The Parazol, a Blahalouisiana, a Carson Coma, valamint a kisbetűs ünnepnapok tagjai mondják el, mi él tovább ebből a hagyományból – tudatosan vagy öntudatlanul. Szabó Attila (Csík Zenekar) a magyar beat és folk érintkezési pontjaira mutat rá. Gyöngyösi Levente és Dr. Ertüngealp Alpaslan az Illés-örökség és Bartók világa közötti hidakat rajzolják meg. A lapszám más írásai a beat forradalmától a vasfüggönyön túli exportkísérletekig, Cseh Tamás örökségétől Huszka Jenő úttörő munkásságáig vezetnek – egyszerre múltidézők és jövőbe nézők.

Az Artisjusról

Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület a zeneszerzők, szövegírók, zeneműkiadók és irodalmi szerzők egyesülete. Az alkotók azzal bízták meg, hogy egyes szerzői jogaikat kezelje, s így jövedelemhez jussanak munkájuk után. Ezért jogdíjat szed azoktól, akik a műveket nyilvánosan felhasználják, és a beszedett díjat kifizeti a szerzőknek. Az Artisjus küldetésének része, hogy minél egyszerűbbé tegye az alkotók és az alkotásokat használók viszonyát mindkét oldal megelégedésére; ezért közvetítő szerepre törekszik a zenerajongók, könyvbarátok, illetve a szerzők és a jogalkotó között.