Gótikus groteszk alakok

Pozsony. Nincsenek hangzatos nagy egyéni kiállításai a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola grafikai szakán végzett Nagy Zoltánnak. Nevét, munkáit ennek ellenére nagyon sokan ismerik, hiszen rengeteget dolgozik: a sajtóban, hazai kiadású könyvekben folyamatosan jelen van munkáival, illusztrációival. A Brunovský-tanítvány Nagy Zoltán szempillantás alatt felismerhető, azonosítható kézírásával, ahogy Marisa Scopello művészettörténész, egyetemi tanár minősíti, „gótikus alakjaival” a valóság legtorzabb léthelyzeteiről mutat fel bonyolult gondolatiságot tükröző, tragikus pesszimizmust árasztó groteszk, ironikus képeket. S ezekre nemcsak idehaza csodálkoznak rá, s nemcsak idehaza ismerik fel ezeknek az élet komorabb oldalait, az ember inkább takargatnivaló gesztusait merész őszinteséggel, teljes kitakarással ábrázoló képeknek az eredetiségét és egyediségét, hanem külföldön is, elsősorban Olaszországban. Nem véletlenül írja Marisa Scopello, hogy „A sötét oldalról című művében a művész Kelet szörnyetegeit ábrázolja, az elszigeteltség és kommunikációra való képtelenség kínzókamráját, amelyből a menekülés egyetlen útja az akasztófa.” Nagy Zoltán bonyolult gondolati tartalmakat hordozó bonyolult képi megjelenítéseiben az ártatlan játéknak tűnő élethelyzetek tragédiába fulladnak, legalábbis ilyen vég felé mennek, ilyen véget sejtetnek. Nagy Zoltán grafikáiból és akvarelljeiből most részint a Magyar Intézet közreműködésével kiállítás nyílt a pozsonyi Parlamentka kávéházban. Talán azért nincsenek hangzatos önálló kiállításai egyik legtehetségesebb rajzművészünknek, mert ahogy Kiss-Szemán Zsófia, a kiállítás kurátora a megnyitón elmondta, festményei és grafikai műveinek nagy része magántulajdonban van. A jelenlegi anyag válogatásakor is éppen ezért döntöttek a grafikák és az akvarellek mellett, mert egyéb műfajú műveinek összegyűjtése több időt vett volna igénybe. Most kiállított grafikáinak képépítkezése hasonló, mint ahogy megszoktuk a Nagy Zoltán-os rajzos elbeszélést. „A világ Nagy Zoltán műveiben részletekből összeálló képekként jelenik meg, melynek értelmét éppen az egyes részletek kapcsolódásával egységessé váló – számunkra olykor szokatlan – összkép adja” – hangzott el a kurátor méltatásában. „A kiállított akvarelleken, kvázi absztrakt festményeken a festmény technikájában is megmutatkozó spontaneitás játssza a főszerepet. Emellett az expresszivitás, a kifejező erő hangsúlyossága, valamint a finom színérzék jellemzi őket.”

A kiállítás március végéig tekinthető meg.