A debreceni könyvhétnek a a Méliusz Juhász Péter Könyvtár ad otthont (Fotó: Debreceni Ünnepi Könyvhét)
Csehy Zoltán és Pozsony lesz a Debreceni Ünnepi Könyvhét díszvendége

Június 12-én kezdődik Magyarország egyik legnagyobb könyves szabadtéri eseménye, az Ünnepi Könyvhét. A csütörtöktől vasárnapig zajló rendezvényt nemcsak Budapesten, hanem más városokban is megtartják – érdemes odafigyelnünk idén Debrecenre, ahol hazai szerzők mutatkoznak be.
A Debreceni Ünnepi Könyvhét és Gyermekkönyvnapok, mely Budapesthez képest már egy nappal korábban, a szerdai nulladik nappal indul, Csehy Zoltánt és Pozsonyt álítja fókuszba idén.
A debreceni könyvhétre látogatók olyan hazai szerzők munkáival ismerkedhetnek meg, mint Forgács Miklós, Németh Zoltán, N. Tóth Anikó, Polgár Anikó, Szalay Zoltán és Száz Pál, de prezentálja magát a kortárs hazai könyvkiadás és a Bázis egyesület is. A szervezők a bicentenárium alkalmából Jókai Mórral kapcsolatos programokat is kínálnak.
Debrecen a könyvhét alkalmából minden évben egy-egy várost lát vendégül. Így kerül az idei évad középpontjába Pozsony: a rendezvényen szó lesz a főváros nevezetességeiről és gasztronómiai különlegességeiről, köztük a pozsonyi kifliről.
A debreceni könyvhét, melynek idei mottója a „Nyitott kapu – nyitott könyv,” programjainak zömét a Méliusz Juhász Péter Könyvtárban rendezik.
A szervezők kiemelik, hogy a két várost, Debrecent és Pozsonyt a történeti hasonlóságok mellett – például, hogy mindkét város volt a magyar királyság fővárosa – közismert személyiségek is összekötik. A könyvhéten emlékkiállítás mutatja be Segner János Andrást, a jeles polihisztort. Segner, aki egy személyben volt matematikus, orvos, fizikus és egyetemi tanár, nem mellesleg a vízturbina feltalálója, Pozsonyban született, majd a Debreceni Református Kollégium diákja volt. „Segner neve nemcsak Debrecen művelődéstörténetébe, hanem a város térképére (Segner tér) és hangzó szövetébe (közlekedési csomópontként naponta több ezer cívis fülébe jut el a Segner hangsor) beíródott” – emelik ki Korpa Tamás, a könyvhét kurátora.
A pozsonyi Comenius Egyetem magyar tanszékének vezetője, a József Attila-díjas Csehy Zoltán a rendezvény díszvendégeként nyitja meg a rendezvényt.
Csehy számára Ovidius, Petronius Martialis és Petrarca fordítójaként, az antik és középkori latin nyelű irodalmak avatott tudósaként az irodalom valóban létállapot és folyamatos világértelmezés
– mondja Korpa Tamás. Az ünnepi megnyitót csütörtökön 17 órakor tartják a Méliusz Központi Könyvtár bejárati teraszán. A megnyitót követően a látogatók egy szerzői est keretén belül ismerkedhetnek meg Csehy Zoltán munkásságával.
Polgár Anikó Fordított Gorgó című könyvének bemutatóját csütörtökön 15 órakor tartják, míg N. Tóth Anikó A szalamandra mosolya című kötetével, illetve Németh Zoltán könyvével, A fáraó önéletrajzával pénteken délután ismerkedhetnek meg a látogatók (17 és 18 órától). Száz Pál Bosnyák képek című legfrissebb, Szalay Zoltán pedig Senki háza című kötetével érkezik a debreceni könyvhétre (a bemutatókat szombaton 14 és 15 órától tartják). A látogatók szombaton este nézhetik meg azt az előadást, amely Farnbauer Gábor 1992-ben megjelent gondolatregényéből indul ki, és amely mögött Forgács Miklós, Forgács András és Eszes Attila állnak. Az előadás kilép a klasszikus színházi keretek közül, olyan társművészeti eszközöket, formákat és struktúrát használnák, mint a performance, a konceptuális művészet, a vizuális és hanginstalláció, a hangköltészet, a videóművészet, a minimal art, a gesztusművészet, a színpadi felolvasás és az irodalmi est.
A könyvhét vendégei között szerepelnek a kortárs magyar irodalom elismert írói és költői, úgy mint Áfra János, Gimesi Dóra, Harcos Bálint, Iancu Laura, Mészöly Ágnes, Röhrig Géza, Szécsi Noémi és Szlavicsek Judit.
A rendezvény tematikus napot szentel a 200 éve született Jókai Mórnak. Június 15-én, szombaton városséták, könyvbemutatók, szakmai beszélgetések idézik fel Jókai alakját, aki – akkor még pályakezdő szerzőként – a kormánnyal együtt 1849 januárjában négy hónapra Debrecenbe költözött. A várost később számos művében megidézi – ilyen például A debreceni lunátikus, a Sárga rózsa és az Útleírások.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.