„Áldott szép pünkösdnek...”

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának koszorúját Koncz Erika államtitkár helyezi el. Csonka Sz. György felvételeIgaz, hogy míg a biblia tanítása szerint a szentlélek kitöltetése idején az égi szózatot a legnagyobb meglepetésre mindenki a saját nyelvén hallotta, itt most láthatták a tolmácsot is, de Balassinak köszönhetően a papok és a politikusok, valamint az előadóművészek beszédeit mind a szlovákok, mind a magyarok megértették – és talán el is fogadták.

Hybbe, jellegzetes szlovák település, de építészetén, lakóházainak „arculatán” mindmáig érződik a német hatás. A nagyközség polgármesterasszonya, Ľubica Vrlíková ehhez még azt is hozzátette: annak ellenére, hogy jelenleg minden polgáruk szlovák nemzetiségűnek vallja magát, az itteni emberek génjeikben őrzik, továbbviszik magyar és német sajátosságaikat is.

A községről az első írásos emlékek 1239-ből származnak. A német telepesek a 13. században érkeztek ide és aranybányászattal foglalkoztak, majd a bányák kimerülése után a mező- és erdőgazdálkodásra tértek át. Fontos kiemelni, hogy a települést 1265-ben már városi rangra emelték, és 1390-től a Liptóújvári uradalom része lett. Noha Balassi Bálint 1554-ben a Zólyomi várban született, gyermekkora és ifjúsága nagy részét már a Hybbe közelében levő Liptóújvárban töltötte el, templomba pedig főúri szüleivel együtt a hybbei katolikus templomba járt, ahol külön padjuk volt. Miután 1594. május 19-én Esztergom ostrománál Balassi combját puskagolyó járta át, majd a seb elmérgesedett, és tizenegy nappal később, május 30-án vérmérgezésben meghalt, a hybbei templomban levő családi kriptájukban helyezték örök nyugalomra.

Balassi Bálint születésének 450., halálának 410. évfordulója alkalmából – a helyiek beleegyezésével – a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma pünkösd napján emlékoszlopot állított a költőnek. Szentirmai Zoltán Munkácsy-díjas budapesti szobrászművész alkotását a templom főbejárata mellett az említett két minisztérium államtitkára, Koncz Erika és Kvarda József avatta fel, hangot adva abbéli reményüknek, hogy az Európai Unió tagjaiként a közös sors újra összeköti a magyarokat és a szlovákokat, s idővel talán a 21. század Kárpát-medencei értelmiségijei is olyan européerekké válnak, mint amilyen a kilenc nyelvet beszélő Balassi volt a saját korában.

A hybbei emlékünnepség színvonalas megszervezéséért kétségtelenül a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetét illeti dicséret. Ők szervezték meg, hogy az ünnepi misét Bartal Károly Tamás jászóvári premontrei apát és Korzenszky Richárd, a Tihanyi Bencés Apátság perjele koncereblálja. A lelki áhítat után a kegyeletteljes emlékezést tovább tudta mélyíteni a somorjai Gaudium régi zenei együttes koncertje és az a verses összeállítás, melyet a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karának két zsolnai illetőségű hallgatója: Magdaléna Novotná és Stanislav Marosz adott elő. Műsorukban azok a Balassi versek is szerepeltek, melyeket Ján Mišiak, szlovák irodalomtudós 1958-ban talált meg Bécsben a Fanchali Jób-kódexben. Ezek Balassi szerelmes líráját tartalmazzák, és nyolc olyan költemény is van közöttük, melyeket Balassi szlovákul írt. Ezenkívül a költő legismertebb katonaénekei is elhangzottak szlovák nyelven; az ihletett átültetések Vojtech Kondrót munkáját dicsérik.

Balassi tehát 2004 pünkösdjén is tudott szólni hozzánk. Most így üzent. Ezt megelőzően 1894-ben kért szót. A reneszánsz magyar költészet legnagyobb alakjára emlékezve akkor a Magyar Tudományos Akadémia és Liptó vármegye lakossága helyezett a templom falára egy márvány emléktáblát, amely még most is megtekinthető az oltár melletti baloldali falon.

Noha Balassi a családja tulajdonában levő Divény, Kékkő és Végles várában is gyakran megfordult, valójában mégis Liptóújváron volt otthon, s mivel e birtok hybbei templomában nyert zaklatott élete után nyugalmat, helyénvaló, hogy az életművét tisztelő utókor olykor e helyütt talál alkalmat a főhajtásra. Ebből a körülményből s abból a tényből kiindulva, hogy a hybbei katolikus templom jelentős műemléképület, a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete a külső templomfal előtt a turisták számára magyar, szlovák, angol és német nyelvű információs táblát helyezett el. A tábla szövege röviden ismerteti Balassi Bálint életútját, valamint alapinformációkkal szolgál a templom és Hybbe község történetéről, továbbá tartalmazza a templomkulcs tulajdonosának elérhetőségét, hogy ekként is kedvet és lehetőséget kínáljon a templom megtekintésére. Mindez pedig azért szükséges és jó, mert ebbe a sajátos hangulatú, festőien szép helyen fekvő liptói faluba nem feltétlenül csak a reneszánsz költő jubileuma alkalmából látogatnak el sokan.