A Katona József Színház darabjával nyit a Színházi Nyitra, melyen orosz és fehérorosz alkotók munkái is láthatók

A budapesti Katona József Színház Radical Relax című darabja nyitja a Színházi Nyitra idei, 34. kiadását. 

A darab középpontjában három fiatal áll, akik egy buddhista eszméken alapuló meditációs táborba jelentkeznek – egyrészt kíváncsiságból, másrészt pedig azért, mert tartalmat keresnek a podcastjukhoz. A tábort a karizmatikus Zsolt vezeti. Fokozatosan azonban feszültségek és kételyek merülnek fel, és nem csak Zsolt hitelessége kapcsán: a résztvevők saját autenticitásukat kezdik megkérdőjelezni. Képesek vagyunk-e átélni még a pillanatot egy olyan világban, amelyben ezerfelé szóródik szét a figyelmünk? – többek között ezt a kérdést teszi fel a darab.

A Katona József Színház huszonöt évvel ezelőtt lépett fel első alkalommal a Színházi Nyitrán, akkor egy Brecht-művel, melyet Schilling Árpád jegyzett rendezőként. A Radical Relax mögött a színház aktuális rezidens rendezője, Tarnóczi Jakab áll, aki klasszikus szövegek újraértelmezésével vált ismertté, ám legújabb produkciói javarészt eredeti előadások.

Míg tavaly és tavalyelőtt a Karol Spišák Színház adott helyet az előadások zömének, idén visszatér hagyományos helyszínére a fesztivál, az Andrej Bagar Színházba, mely sokkal nagyobb közönséget képes befogadni. 

További érdekesség, hogy új szekciója is van a fesztiválnak, melynek keretén belül friss – a szervezők kiírására reagáló – darabokat mutatnak be. Idén három ilyen lesz, az elsőt már a nyitónapon megnézhetjük: ez a Blaho Uhlár Intézet (az egykori Stoka Színház) Tma (Sötétség) című darabja, mely a valóság és egy szürreális világkép határán játszódik, amelyben groteszk és tragikus pillanatok keverednek. Nem véletlen, hogy pont ez a társulat reagál a fesztivál kiírására: a tavaly elhunyt drámaíró és rendező, Blaho Uhlár munkássága a fesztivál 1992-es, legelső kiadása óta szorosan kötődik a Színházi Nyitrához.

Orosz és fehérorosz alkotók is jönnek

Megszokhattuk, hogy szomszédban zajló háború kitörése óta a fesztiválon fontos szerephez jutottak az ukrajnai fellépők. Idén más szemszögből kerül fókuszba a téma. 

Olyan orosz és fehérorosz művészekkel találkozhatunk, akik szakmai és személyes életét is meghatározta – sőt, felülírta – az Ukrajnát ért orosz támadás. 

Néhányan közülük életüket teszik kockára azzal, hogy továbbra is szülőföldjükön alkotnak.

Artem Tomilov orosz rendező dok tok című interaktív színházi projektje az egyik olyan esemény, amelyet nem érdemes kihagyni. Az oroszországi Omszkban született alkotó színházpedagógiát és bábszínházi rendezést tanult, de az utóbbi években olyan színházi projekteket hoz létre, melyekben elmosódik a határ az előadó és néző között – az előadáson, melyet június 7-én és 8-án tűztek programra, csupán kisebb létszámú közönség vehet részt.

A Cestopis (Útleírás) című darab egy különleges útleírás, melynek szerzője és előadója Váňa Demidkin. Az előadás azoknak az orosz művészeknek a tapasztalataira épít, akiket az ukrajnai háborúval kapcsolatos kritikájuk miatt korlátozott a hatalom.

Hasonló motívumból indul ki Maryna Jakubovich fehérorosz színésznő, rendező és színházpedagógus önálló előadása, a Spojenie (Kapcsolat), mely fehérorosz női politikai foglyok valós történetein és levelein alapul.

Érdekes darabok és izgalmas helyszínek

A fesztivál keretén belül látható majd a nagyszombati Ján Palárik Színház előadása, a Krasznahorkai László regénye nyomán született, Román Polák rendezésében készült Az ellenállás melankóliája is, amelyről itt írtunk korábban.

Az idei kiadás érdekessége, hogy különleges helyszíneken is tartanak előadásokat. Ilyen a hazai Debris Company Crescendo című előadása, amelyet a Zobor alatti egykori kaszárnyák épületében adnak elő – a darab mögött Jozef Vlk, Stanislava Vlk Vlčeková és Andrea Pojezdálová állnak.

Érdemes odafigyelni a Nádherná záhrada po nej zostala (Gyönyörű kert maradt utána) című előadásra is, amely két Nyitra környéki független színház, a lévai Bez javiska és a bátovcei Pôtoň Színház koprodukciós projektje. Az alkotókat a borutíni Nádherný családból származó Sidónia Nádherná élete inspirálta. A második világháború után, miután minden közeli családtagját elveszítette, a bárónő kétségbeesetten próbálta megmenteni a családi vagyont – egy kastélyt és a hozzá tartozó kertet –, tudatában azok történelmi és társadalmi értékének. Az előadás helyszíne szintén a történelmi műemlékek helyreállításának kudarcára utal: a darabot a felsőelefánti (Horné Lefantovce) neobarokk kastélyban játsszák.

A fesztivál programjában három, Csehországból érkező előadás és egy németországi darab látható. A teljes program a nitrafest.sk oldalon található.

A tavalyi kiadással szemben, amikor Kassán és Pozsonyban is láthattunk előadásokat a fesztivál keretén belül, idén a fő- és kísérőprogramok egyaránt Nyitrán összpontosulnak. A szervezők emellett beharangoztak egy őszi, pozsonyi ráadásrendezvényt.