A Feszty-körkép ünnepe

Gyerekként a hatvanas években büszkék voltunk szülőfalunkra, Martosra azért is, mert Feszty Árpádnak köze van a településhez. Akkoriban idős emberek, pipázó, pödört bajuszú aggok az olajos fapadlójú borbélyműhelyben, ahova borotváltatni ültek be szombatonként, mesélték, hogyan hajtott be a faluba Feszty Árpád lovas fogaton, hintón, parádés kocsin vagy valami ilyesmi járművön, már nem tudnám pontosan megmondani, min. Azt is megőrizte az emlékezet, hogy mennyire szerette nézni, amikor az asszonyok az ünnepi népviseletben táncoltak, pillikéztek a község egyik tavának partján álló két hatalmas makkfa – ahogy mi hívtuk, gubicsfa – körül. Mesélték még azt is, hogy kijárt Martosra, és portrévázlatokat készített a régi öregekről A magyarok bejövetele című panorámafestményéhez, mivel a martosi emberben látta-találta meg az ősi magyar típust. Hogy így volt-e valójában, azt az iskolában, a honismeretkönyvből nem tanultuk, mégis jó érzéssel elhittük, hogy Martos Feszty Árpád miatt is híres. Mivel ezek a legendák ma már esetleg nem annyira élnek azokon a vidékeken sem, amelyeket Feszty Árpád bejárt, talán nem árt ezeket is feleleveníteni ma, amikor arra emlékezünk, hogy száztíz éve, 1894. május 13-án adták át a közönségnek világhírű alkotását, A magyarok bejövetelét, amelyről maga azt írta: „hazafias, kulturális és nemzetnevelést szolgáló történelmi műalkotás”. E nagyszabású művét, amelyet 1800 négyzetméter nagyságú, 120 méter hosszú, 15 méter széles végtelenített, tehát egy darabba szőtt belga vászonra festett, két éven át készítette. Több festőtársa is segített neki a megalkotásában. Például a ködös hangulatok misztikus voltát csodálatosan megragadó Mednyánszky László készített hozzá tájvázlatokat. Az a Mednyánszky, akire most azért figyelünk, mert először sikerült a magyarországi és szlovákiai gyűjteményekben fellelhető alkotásaiból életmű-kiállítást rendezni. Az eredetileg Budapesten elhelyezett körkép hosszú hányattatáson ment keresztül. A háború alatt súlyosan megsérült festményt a kilencvenes évek elején restaurálták. Azóta Ópusztaszeren látható, a Nemzeti Történeti Emlékparkban, azon a helyen, amely a honfoglaló magyar törzsek első „országgyűlésének” a színhelye, valamint fontos állami és egyházi központ volt. Feszty Árpád szelleme a Feszty Árpád Művelődési Park kialakításával Martosra is visszatért. A parkban járva valószínűleg a mai fiataloknak is sikerül közelebb kerülniük a Feszty-örökséghez.