A festett madár röpte

Nem háborús filmet és nem is holokauszttörténetet készít Jerzy Kosinski világhírű regényéből Václav Marhoul cseh rendező, a Tobruk című sivatagi dráma alkotója.

„Amikor elkezdtem írni a forgatókönyvet, még nem sejtettem, mennyire rímel majd a történet napjaink modern kori népvándorlására, a menekültválságra, a xenofób előítéletek óriási hullámára – mondja Václav Marhoul. – A festett madár egy kilencéves kisfiú vallomása arról a kegyetlen útról, amelyen a legtöbb szörnyűséget felnőtt embertársai követték el vele.”

1939 őszén, a második világháború első heteiben, egy kelet-európai városból indul el a fiú egy otthonától távoli faluba, hogy túlélje a borzalmas időket. Szüleinek az apa háború előtti náciellenes tevékenysége miatt illegalitásba kell vonulniuk, különben német munkatáborba vagy koncentrációs táborba hurcolják őket. S hogy fiukat biztonságban tudják, megóvják minden veszélytől, vidéken keresnek neki menedéket. Nevelőanyja azonban hamarosan meghal, a kiskamasz magára marad, a következő négy évben pedig, amíg faluról falura vándorol, hol befogadják, hol elkergetik, hol megalázzák, hol bántalmazzák. „A fiú olajbarna volt, fekete hajú és fekete szemű – írja Kosinski. – Az értelmiségiek nyelvét beszélte, vagyis olyan nyelvet, amit az ország keleti felén lakó parasztok alig értettek.” Ezért aztán: „Cigány vagy zsidó árvának nézték, márpedig a cigányok és zsidók befogadását – akiknek gettóban és haláltáborokban a helyük – a legszigorúbb büntetésekkel torolták meg a németek az egyéneken és a közösségeken.”

A bestiális borzalmakat elszenvedő kisfiú történetét hol nyersen, hol szürreális képeket idézve, hol pedig költői módon közli olvasóival a lengyel származású amerikai író, eredeti nevén Josek Lewinkopf. 1933-ban született Lodzban, zsidó származása miatt ő maga is egy eldugott kis faluban bujkált a háború éveiben. Később történelmet és politológiát tanult az egyetemen, majd asszisztensi állást töltött be a Lengyel Tudományos Akadémián. Huszonnégy évesen emigrált az Egyesült Államokba, ahol egyetemi oktató lett. Legnagyobb írói sikerét A festett madárral aratta, amelyet angolul írt 1965-ben. A könyv 1983-ban New Yorkban jelent meg először. Nyolc évvel később Manhattanben öngyilkos lett.

Václav Marhoul első olvasásra beleszeretett a regénybe. Mint mondja: „Két-három oldal után beszippantott a könyv, valószerűtlen gyorsasággal adtam neki magamat. Három évvel a Tobruk forgatása előtt, amikor helyszínszemlén jártam Tunéziában, egy oázis felé haladva, teveháton ülve meséltem a regényről az akkori gyártásvezetőmnek. Rá is nagyon nagy hatással volt a történet. Engem a felépítése is lenyűgözött. Mint a hagyma sziromlevelei, úgy simultak egymáshoz az újabb és újabb történések. Kosinski valóban zseniális művet írt, tele megválaszolatlan kérdéssel. A regény utolsó rétege, a hasonlatnál maradva a hagyma közepe a mássággal szembeni idegenkedés, elutasítás, bántás. Abban a pillanatban, amint kilép valaki a sorból, tehát nem teljesíti az ott állók elvárásait, különbözhet bármivel, a bőrszínével, az öltözködésével, a gondolkodásával, a vallásával, a világnézetével, kitaszítottá válik. A környezete megpecsételi. Erről szól A festett madár is.”

Két évbe telt, míg a prágai rendező megszerezte a megfilmesítés jogait. Nyolc dramaturg közreműködésével a forgatókönyv tizenhét változata készült el, míg az utolsó, a tizenhetedik díjat kapott Cannes-ban. De ennek is már négy éve. Ennyi idő kellett ahhoz, hogy cseh–ukrán–szlovák–lengyel koprodukcióban elkezdődhessen a forgatás. Castingok hosszú sora előzte meg a felnőtt szereplők kiválasztását, csak a kisfiú megformálására kiszemelt Petr Kotlár szerepeltetése volt kezdettől fogva egyértelmű. „Český Krumlovból ismerem őt, a dédszülei által üzemeltetett étteremből, ahol sok-sok órát eltöltöttem a forgatókönyv felett. A megérzéseimre hagyatkoztam, amikor anélkül, hogy próbára tettem volna őt, rábíztam a film főszerepét. Tudtam, hogy képes lesz a feladatra. Hogy a filmbeli szörnyűségek ne nyomorítsák meg a lelkét, a nagymamája mellett egy pszichológus is vigyáz rá a forgatás során.”

Két világsztár is szerepet vállalt a filmben. Stellan Skarsgard, akinek meglehetősen színes a színészi palettája, hiszen Szabó István Szembesítésétől a Mamma miáig, Lars von Trier filmjeitől a Milos Formantól kapott Goyáig mindenben remekelt. Udo Kier, a németek hollywoodi filmcsillaga is több magyar alkotásban szerepelt. Ő volt Bódy Gábor Nárcisza a legendás Psychében, de dolgozott Jancsó Miklóssal is, legutóbb pedig Nemes Gyulával a Zéróban.

Szlovákiában két helyszínen dolgozott a stáb. Előbb egy pozsonyi műteremben, aztán Galánta mellett, a tallósi vízimalomban.

Václav Marhoul nem titkolja: szeretné, ha A festett madár bekerülne majd az Oscar-jelölt filmek közé. A többit már a sorsra bízza.