Varsó az unió szégyenpadján

Brüsszel/Varsó. Az uniós alap-jogok megsértése miatt tegnap eljárást kezdeménye-zett az Európai Bizottság a lengyel kormánnyal szemben. Ez az első eset, hogy az uniós alkotmány hetes cikke szerint lépnek fel valamelyik uniós tagnál. Varsó és Budapest tiltakozik a lépés ellen.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke közölte: csaknem két év után megállapították, Lengyelországban egyértelműen fennáll a jogállamiság súlyos megsértésének kockázata. A példátlan eljárás megindítására a múlt heti uniós csúcson maga a lengyel miniszterelnök célzott, de már régóta érik. A Fidesz fő uniós szövetségesének számító kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) szinte már rögtön a 2015. végi hatalomra kerülése óta több ügyben ütközőpályára állt az uniós kormánnyal, az Európai Bizottsággal. A testület egy saját, megelőző mechanizmussal próbálta jobb belátásra téríteni a varsói kormányt, de a parttalan levelezgetés nem vezetett eredményre. Később is csak foghegyről válaszolt Varsó, de nem fogadta meg a tanácsokat és már rég elérte az utolsó lépcsőfokot a megelőző eljárásban.

Az volt az utolsó csepp a pohárban, hogy múlt héten Varsóban megszavazták azokat a vitatott bírósági törvényeket, amelyek a kormány szerint jelentősen javítanak a lengyel bírósági rendszer működésén, az ellenzék viszont úgy látja, hogy alkotmányellenesek és veszélyeztetik az igazságügy függetlenségét. Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke közölte, a módosításnak köszönhetően „ma nem garantálható” a lengyel jogállamiság. Az alkotmánybíróság 40 százalékát kényszeríthetik, hogy vonuljon nyugdíjba, és a kormányzó parlamenti többség jelölheti ki az utódaikat. A rendes bíróságok felett is nagy hatalmat kapna az igazságügyi miniszter, és már meg is kezdték a bírósági elnökök lecserélgetését. „Ez nem egy nukleáris opció. Amit most kérünk az Európai Tanácstól és az Európai Parlamenttől, az ugyanaz, amit az Európai Bizottság az elmúlt két évben tett: elemezze a helyzetet, és döntsön arról, hogy a két másik intézmény véleményének figyelembe vételével fennáll-e az alapjogok megsértésének kockázata. Ez nemcsak Lengyelországról szól, hanem az EU-ról, arról, hogy kik vagyunk” – magyarázta Timmermans.

Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter rámutatott: a lengyel igazságügyi reform Brüsszel által kifogásolt megoldásai más uniós tagállamokban is léteznek. Politikai, nem pedig jogi jellegűnek minősítette a lépést a lengyel külügyi közlemény is, mely szerint az EB döntése „szükségtelenül megterheli a kölcsönös kapcsolatokat”. A lengyel külügyminisztérium aláhúzta: Varsó mindig kész a párbeszédre az Európai Bizottsággal. A Fidesz szerint Brüsszel meg akarja büntetni a bevándorlást elutasító országokat, erre bizonyíték az Európai Bizottság döntése Lengyelországgal szemben. Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója azt írta, az unió politikai nyomásgyakorlásra használja a jogi eljárásokat. Ezt Magyarország visszautasítja, és meg fogják védeni Lengyelországot. (MTI, Index, ú)