USA: kész a válaszcsapásra

Washington/Moszkva. Az Egye-sült Államok felkészült a válaszcsapásra Észak-Korea ellen – jelentette ki tegnap Donald Trump amerikai elnök. Phenjan augusztus közepéig elkészíti a két amerikai támaszpontnak otthont adó Guam elleni rakétatámadás tervét, és ezután csak Kim Dzsong Un észak-koreai vezető döntésétől függ, elindítják-e a támadást.

A KCNA észak-koreai állami hírügynökség által közölt szokatlanul részletes beszámoló az észak-koreai támadási tervről újabb állomása a Washington és Phenjan közötti kölcsönös fenyegetőzésnek, miután Donald Trump „olyan tűzzel és haraggal” fenyegette meg kedden Phenjant, „amilyet még nem látott a világ”. A KCNA jelentésében „zagyvaságok tömkelegének” nevezte Trump fenyegetését.

Trump: Kim legyen ideges

Donald Trump figyelmeztette Észak-Koreát, hogy ha bármit is lép, vagy támadást tervez az Egyesült Államok és szövetségesei ellen, akkor „legyen nagyon ideges, mert olyan bajba kerülhet, mint korábban kevés más nemzet”. Hangsúlyozta, hogy keddi kijelentése, miszerint „tüzet és haragot” zúdít Észak-Koreára, „talán nem volt eléggé kemény”. Majd hozzátette: Phenjan „hosszú évek óta ezt csinálja országunkkal, és már ideje volt, hogy valaki felemelje szavát ennek az országnak a népéért és más országok népeiért is”. Az elnök ugyanakkor leszögezte, hogy Washington továbbra is számol a feszültség tárgyalásos enyhítésével és a konfliktus ily módon történő rendezésével. Amikor az egyik újságíró azt firtatta, hogy várható-e megelőző csapásmérés Észak-Koreára, Trump határozottan kijelentette: „erről nem beszélünk soha, majd meglátjuk, mi történik”. Trump ismét kifejtette, hogy Kína tehetne többet is a helyzet rendezése érdekében, de az az érzése, hogy Peking a jövőben aktívabb lesz ez ügyben.

Washington és Moszkva az évtizedek során mechanizmusokat alakítottak ki, hogy megakadályozzák a válságok kicsúszását az ellenőrzés alól. Ezek lehetnek vészhelyzetre fenntartott vonalak, más néven forródrótok, műholdak, felderítő repülések, amelyek lehetővé teszik a nukleáris fegyverekkel rendelkező ellenfelek számára a katonai mozgások kölcsönös követését. Ilyen biztonsági hálózat nem létezik Washington és Phenjan között, ami annak kimondására készteti a szakértőket, hogy baleset, téves állítás, valamelyik fél akcióinak hibás értelmezése a másik fél által nagyszabású konfliktusba torkollhat, még akkor is, ha egyik fél sem akar háborút.

Hiányzik a forródrót

Szakértők rámutattak arra, hogy korlátozottak a kommunikációs csatornák, amelyeken keresztül a két fél javaslatokat tehetne az észak-koreai rakéta- és nukleáris program miatt keletkezett feszültségek oldására. „Van néhány ad hoc és analóg kommunikációs csatorna köztünk és Észak-Korea között, de semmi olyasmivel nem rendelkezünk, amely kiállhatná egy stresszhelyzet próbáját” – közölte Jon Wolfsthal Barack Obama volt elnök egyik katonai tanácsadója. A két fél között nincsenek diplomáciai kapcsolatok, nincsenek követségek. Kapcsolatokat tartanak fenn ENSZ-képviseleteiken, pekingi nagykövetségeiken, valamint tisztjeiken keresztül Panmindzsonban, a Koreai-félszigetet kettéválasztó katonailag megerősített demarkációs vonalon. Washington üzeneteket küld Kínán, Phenjan szövetségesén és szomszédján keresztül, vagy az amerikai érdekképviseletet Phenjanban ellátó Svédországon át. Létezett ún. forródrót Szöul és Phenjan között, de Kim Dzsong Un észak-koreai vezető 2013-ban megszüntette, s nem volt hajlandó ismét üzembe helyeztetni.

Az észak-koreai fegyverkezési program kifinomultabb az eddig feltételezettnél és Phenjan pillanatnyilag nyerésre áll Washingtonnal szemben – írta a Foreign Policy című amerikai külpolitikai folyóirat. Jeffrey Lewis, a kaliforniai Montereyben lévő, nemzetközi tanulmányokkal foglalkozó Middlebury Intézet kutatási igazgatója a tekintélyes folyóiratban fejtette ki álláspontját. Észak-Korea eddig öt nukleáris kísérletet hajtott végre, ami elég sok, a szerző ebből azt a következtetést vonja le, hogy Phenjan nem a napokban, hanem már jóval régebben kifejlesztett ballisztikus rakétára illeszthető nukleáris robbanófejet, s már termonukleáris fegyver kipróbálása felé tart.

Akár 60 robbanófej lehet

Jeffrey Lewis modellezte az észak-koreai kísérletek helyszíneit: ezek magas hegyek alatti alagutak, és ezért nem mérhető pontosan az azokban végrehajtott nukleáris robbantások nagysága. A kutató szerint éppen ezért feltételezhető, hogy Phenjan jóval sikeresebb kísérleteket hajthatott végre, mint azt korábban a szakértők megbecsülték. „Az a tény, hogy Észak-Korea a szokásosnál kevesebb hasadóanyagot használt robbanófejeihez, arra enged következtetni, hogy több atomfegyvere van, mint feltételeztük” – szögezi le Lewis. A kutató szerint „komolyan kell venni”, hogy Észak-Korea ismeretlen nagyságú kapacitással rendelkezik magasan dúsított urán előállítására. „Ennek felmérése nélkül csak találgatni lehet, mekkora az ország atomfegyver-készlete. De 60 nukleáris robbanófej sem hangzik képtelenül soknak” – hangsúlyozza Lewis.

Figyel az orosz légvédelem

Az észak-koreai helyzet miatt fokozott hadkészültségbe helyezték az orosz Távol-Keleten a légvédelmet – közölte Viktor Ozerov, az orosz szenátus védelmi és biztonsági bizottságának volt elnöke. Az orosz hadsereg figyeli az Észak-Korea körül kialakuló helyzetet, és fokozott megfigyelés alatt tartja azokat a területeket, ahonnan rakétákat lőhetnek ki. Ozerov felhívta a figyelmet arra, hogy a légvédelem feladata Oroszország területének a védelme arra az esetre is, ha az észak-koreai rakéták célzó rendszerében hibás koordinátákat táplálnának be, ugyanis „a tévedés valószínűsége ebben az esetben meglehetősen nagy”. Ozerov szerint Oroszországot nemcsak Észak-Korea lépései, hanem az Egyesült Államok esetleges válasza is a védelmi intézkedések fokozására készteti.