Újra Rugova ünnepelhet

Ne lőj, hanem szavazz! Koszóvóban incidensek nélkül, de a szerbek távolmaradásával tartották meg a parlamenti választásokat. (Reuters-felvétel) Mint Ibrahim Makollik, a Központ az Emberi és Szabadságjogok Védelméért nevű nemkormányzati szervezet képviselője elmondta, a szavazatok 17 százalékának feldolgozásából nyert adatok alapján a szervezet úgy becsüli, hogy az LDK a voksok 47 százalékát kapta meg a szombati választásokon. A második helyen az LDK fő vetélytársa, a Hasim Thaqi vezette Koszovói Demokrata Pártot (PDK) végzett a szavazatok 27 százalékával a becslés szerint.

Ha a becslés helytállónak bizonyul, úgy az LDK többséget szerez majd a 120 tagú koszovói parlamentben, de egyedül nem tud kormányt alakítani, koalíciós partnerre lesz szüksége.

A szombati parlamenti választás különösebb szabálytalanságok nélkül zajlott le. A tisztán albánok lakta településeken eleinte alacsony volt a részvétel, de négy órával urnazárás előtt már kimondottan magas, közel 50 százalékos volt az arány. Az iszlám böjt, a ramadán miatt a vallásosabb iszlám hívők csak az esti órákban járultak az urnákhoz. A szerb közösség képviselői viszont egyként bojkottálták a választást. A legnagyobb szerb enklávék közül Koszovszka Mitrovica északi részén négy óráig 17-en adták le voksukat, Zvecanban tízen, Zubin Potokban öten szavaztak, Lipljanban csak egy ember voksolt. Hasonló volt a helyzet Szerbiában, illetve Montenegróban: három órával zárás előtt a közel 112 ezer szavazásra jogosult menekült közül mindössze 384-en adták le voksukat. A koszovói választási bizottság szerint a közel 1,3 millió választásra jogosult koszovói polgár 53 százaléka járult az urnák elé.

Soren Jessen-Petersen, a koszovói ENSZ-igazgatás (UNMIK) vezetője szombaton úgy nyilatkozott, hogy voltak olyanok, akik nem kívántak szavazni, s ehhez teljes mértékben joguk van. Ugyanakkor – tette hozzá – voltak olyanok, aki szavaztak volna, de félelmükben nem merték megtenni. A belgrádi tömegtájékoztatási eszközök azonban idézték a választást lebonyolító pristinai EBESZ-központot, amelynek nem volt tudomása arról, hogy megfélemlítették volna a szerbeket. A raska-prizreni szerb ortodox püspökség határozottan elutasította a misszióvezető állítását. A koszovói szerbek körében nagy befolyással bíró püspökség szerint a bojkottért javarészt az UNMIK felelős, mert a soknemzetiségű eszme örvén ötödik éve kreálja az albánok egynemzetiségű társadalmát, amihez a szerbek nem kívánnak hozzájárulni szavazatukkal.

Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnök, Pavle szerb ortodox pátriárka és a koszovói szerb politikai vezetés java része bojkottra kérte a tartományban élő szerbeket, azzal érvelve, hogy a létbiztonságot és mozgásszabadságot szavatoló, belgrádi rendezési tervben megfogalmazott intézményes garanciák nélkül nincs értelme részt venni a választáson. Ugyanakkor Borisz Tadics szerb elnök urnákhoz szólította a szavazókat, amit a választási eredmények fényében alighanem hibának fog elkönyvelni a kritikus közvélemény.

A koszovói választás bojkottjával a szerbek arra hívták fel a nemzetközi közösség figyelmét, hogy az elmúlt öt évben semmit se tett értük – közölte tegnap Rada Trajkovics, a koszovói szerbek befolyásos politikai vezetője. Szerinte a szerbek szombati bojkottja egyfajta népszavazás volt: távolmaradásukkal azt üzenték a nemzetközi közösségnek, hogy oldja meg a „szerb kérdést“, és ismerje el Szerbia legitim jogát Koszovóban.

A választások idejére a NATO kétezer katonával bővítette 18 ezres békefenntartó haderejét, nehogy a márciusi erőszakkampányhoz hasonló zavargások törjenek ki. A választás tisztaságát 12 ezer külföldi és koszovói megfigyelő ellenőrizte.