Újra Merkel lehet a kancellár

Berlin. Mint ahogy a szavazás előtti utolsó felmérések és az első eredménybecslések is mutatják, biztosnak tűnik, hogy ismét – sorban negyedszer – Angela Merkel lesz Németország kancellárja.

Az bizonytalan, hogy pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor testvérpárt, a Horst Seehofer bajor miniszterelnök vezette Keresztényszociális Unió (CSU), amely együtt a szavazatok 32–33,5 százalékát kapta, mely párttal vagy pártokkal kormányoz majd.

Angela Merkel harmadik kormánya (2013–2017), a Bundestag-választástól számítva a 85. napon, 2013. december 17-én alakult meg, és meglehet, hogy ezúttal is hónapokig tart majd a kormányalakítás. A kormányzásra esélyes pártok várhatóan visszafogottan egyeztetnek majd az együttműködés lehetőségeiről, mert október 15-én tartományi választást tartanak Alsó-Szászországban, és nem akarják hátráltatni a tartományi pártszervezet kampányát. A gyors kormányalakítás azért sem valószínű, mert a CDU/CSU eddigi koalíciós társnál, a 20–21 százalékkal végzett szociáldemokrata pártnál (SPD) és a másik két lehetséges partnernél, a jobboldali liberális Szabad Demokrata Pártnál (FDP), amely a szavazatok 10–10,5 százalékát szerezte meg és a 9, 5 százalékot kapott Zöldeknél is várhatóan kongresszuson vagy pártszavazáson – a párttagok részvételével rendezett szavazáson – kellene megerősíteni az esetleges koalíciós szerződést. A helyzetet bonyolítja, hogy az SPD vezetése a választáson elszenvedett történelmi vereség után úgy döntött, a párt ellenzékben politizál a következő ciklusban.

A CDU/CSU és a lehetséges partnerek tervei alapján az új kormány „száznapos” programjában kiemelt ügy lesz a digitalizáció. Angela Merkel több interjúban és beszédben bejelentette, hogy a választás után azonnal hozzá akar fogni a digitalizáció ügyének előmozdításához. A feladatok összehangolásához külön államminiszteri – államtitkári – pozíciót akar kialakítani a kancellárián, és felállítana egy német és külföldi szakértőkből álló tanácsadó testületet. Az FDP az egész kampányát a digitalizáció ügye köré építette fel, fő jelszava az volt, hogy „A digitalizáció mindent megváltoztat – mikor változik a politika?”, és választási programjában megígérte, hogy külön digitalizációs minisztériumot állít fel. A legfőbb feladat a széles sávú internet lefedettség növelése és az üvegszálas távközlési kábelhálózat kiépítése. Németország mindkettőben lemaradásban van.

Az Európai Unió tervezett reformjáról nemigen esett szó a kampányban, aminek részben taktikai okai vannak. Ezzel kapcsolatban német politológusok felidézik, hogy Merkel „kulcsélménye” az első – 2005-ös – kancellárjelölti kampánya, amelyben úton-útfélen hirdette, hogy az akkor kormányzó SPD-Zöldek koalíció szociális és munkaerőpiaci reformjainál mélyrehatóbb átalakításokat akar beindítani. Ez leginkább elbizonytalanította a változásoktól tartó, stabilitásra törekvő választókat, és a kampány végére a CDU/CSU több mint 20 százalékpontos előnye elolvadt, csupán 1 százalékponttal előzte meg az SPD-t. Azóta Angela Merkel a választási kampányokban tartózkodik a nagy változásokról és nagy erőfeszítésekről szóló eszmefuttatásoktól. Azonban a Bundestag-választás után várhatóan az EU jövője lesz az egyik meghatározó politikai téma Németországban is. A diskurzust Emmanuel Macron keddre tervezett beszéde indíthatja be. A francia államfő egyebek mellett legkevesebb 100 milliárd eurós külön euróövezeti költségvetés kialakítását és a közös európai pénzügyminiszter intézményének kialakítását javasolhatja. Ebben a vitában a német politikai erőknek is állást kell foglalniuk. (MTI)