Trump egyre nagyobb pácban

Washington. Az amerikai igaz-ságügyi tárca bejelentette, Robert Mueller volt FBI-igaz-gató személyében különleges ügyészt nevezett ki „az orosz kormánynak a 2016-os elnök-választás befolyásolására irányuló erőfeszítései és más kapcsolódó ügyek” vizsgála-tára. Állítólag Trump tanács-adói legalább 18-szor léptek kapcsolatba Moszkvával.

Rod Rosenstein, az igazságügyi tárca miniszterhelyettese azt írta, úgy döntött, hogy a köz érdekét szolgálja, ha jogkörével élve különleges ügyészt nevez ki, aki magára vállalhatja a felelősséget a vizsgálatért. „Döntésem nem jelenti annak megállapítását, hogy bűncselekmények történtek volna, vagy hogy bármilyen bűnvádi eljárás indulna” – hangsúlyozta Rosenstein. Donald Trump elnök republikánus kormánya a kinevezéssel az ellenzéki demokrata politikusok azon erősödő követelésének engedett, hogy az igazságügyi minisztériumtól független személy kezébe adják ezt a politikailag rendkívül érzékeny vizsgálatot. A lépésre egy nappal azután került sor, hogy kiderült, James Comey, a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) nemrég elbocsátott igazgatója egy feljegyzésében azt írta, Trump elnök arra kérte őt, hogy állítsa le a volt nemzetbiztonsági tanácsadója, Michael Flynn orosz kapcsolatainak ügyében zajló vizsgálatot.

Mueller, a támadhatatlan

Robert Mueller volt FBI-igazgató kinevezését a független vizsgálat vezetésére általában kedvezően értékelték Washingtonban. Jason Chaffetz, a képviselőház befolyásos vizsgáló bizottságának republikánus elnöke nagyszerű választásnak nevezte a „támadhatatlan múltú” Muellert. Egyébként Trump elnök Mueller kinevezésének nyilvánosságra hozatala előtt 25 perccel értesült a döntésről. Az elnök tegnap a történelem „legnagyobb egyéni boszorkányüldözésének” nevezte az orosz befolyásolási kísérlet ügyében indított vizsgálatot.

Kapcsolat a Kremllel

Michael Flynn lemondatott nemzetbiztonsági főtanácsadó és Donald Trump választási kampányának több más tanácsadója a választási kampány utolsó hét hónapjában legalább 18-szor telefonált vagy e-mailezett orosz tisztségviselőkkel vagy másokkal, akik kapcsolatban álltak a Kremllel – mondták meg nem nevezett volt és jelenlegi tisztségviselők a Reuters hírügynökségnek. Ezek a korábban nem ismert kapcsolatfelvételek is tárgyai azoknak a vizsgálatoknak, amelyeket az FBI, illetve kongresszusi biztosok folytatnak a választásokba történt feltételezett orosz beavatkozás és annak az ügyében, hogy Trump kampánycsapatának volt-e kapcsolata Oroszországgal. Az eddig nem ismert kapcsolatfelvételek közül hat telefonbeszélgetés történt Szergej Kiszljak washingtoni orosz nagykövet és Trump tanácsadói – köztük Flynn – között.

Törököt fogtak Flynn-nel

Amerikai médiumok szerint Donald Trump stábja – a Fehér Ház korábbi állításával ellentétben – mégis tudott arról, hogy Törökország lobbistája volt az amerikai elnök első nemzetbiztonsági tanácsadója, az azóta lemondatott Michael Flynn. Mindezt a Fehér Ház márciusban még tagadta, holott erről maga Flynn tábornok, majd az ügyvédei is tájékoztatták Donald Trump átmeneti csapatát – olvasható a The New York Timesban. A lap szerint Michael Flynn már akkor is szövetségi vizsgálat alatt állt, amikor még ki sem nevezték, és erről Trump munkatársainak tudomásuk volt. A tábornok ellen azért indítottak vizsgálatot, mert kiderült, hogy a tavalyi elnökválasztási kampány idején titokban – üzletemberek közvetítésével – a török kormány fizetett lobbistája volt. Az ellene folyó vizsgálatról az igazságügyi minisztérium értesítette a tábornokot, akinek ügyvédje erről január 4-én beszámolt a Fehér Házban. A McClatchy portál információi szerint Flynn – napokkal Trump beiktatása előtt – megakadályozta egy olyan hadművelet végrehajtását, amelyet még az előző elnök, Barack Obama rendelt el az Iszlám Állam terrorszervezet ellen, feltételezhetően azért, mert azt Törökország ellenezte. A portál úgy értesült: Flynn 500 ezer dollárt kapott Törökországtól arra, hogy képviselje az érdekeit, ráadásul a Russia Today orosz tévétársaságtól is kapott pénzt.

Milliárdok szálltak el

Sokat veszítettek a világ leggazdagabbjai szerdán, amikor a felerősödött amerikai belpolitikai bizonytalanság miatt lejtmenetbe kerültek a világ tőzsdéi. A Bloomberg hírügynökség szerint a világ 500 leggazdagabbja 35 milliárd dollárral lett szegényebb. A vizsgált csoport vagyona így is kb. 4900 milliárd dollár. Az amerikai belpolitikai botrányok miatt szerdán például a frankfurti DAX30 index 1,35%, a New York-i DJIA mutató pedig 1,78% mínuszban zárt. A szerdai tőzsdei lejtmenet miatt a legtöbbet, 1 milliárd dollárt Bill Gates, a világ leggazdagabb embere veszített, miután cége, a Microsoft részvényára több mint 2%-kal gyengült a New York-i értéktőzsdén.