Tesztelik Macront, tüntetések Franciaországban

Utcai tüntetésekre és sztrájk-ra szólított fel a francia mun-kajogi reform ellen a legra-dikálisabb szakszervezet, a CGT. Tegnap kb. 4000 cégnél hirdettek demonstrációt.

Párizs. A megmozdulás az első nagy teszt Emmanuel Macron államfő számára, aki már előzetesen jelezte, hogy a szakszervezeti tiltakozás nem fogja meghátrálásra késztetni. A CGT mintegy kétszáz megmozdulást szervez országszerte, és 4000 vállalatnál tettek közzé sztrájkfelhívást. A tömegközlekedési, az energetikai és az egészségügyi dolgozók egy része is munkabeszüntetést tartott, s a CGT egy második tiltakozási napot is meghirdetett szeptember 21-re, egy nappal azelőtt, hogy a kormány rendeletekben kihirdeti a reformot. A kihívás nagy a CGT számára, miután az előző nagy társadalmi megmozdulások 2016-ban és 2010-ben nem késztették hátrálására az akkor kormányokat. Francois Hollande szocialista elnök munkajogi reformja ellen mintegy 400 ezren, Nicolas Sarkozy jobboldali államfő nyugdíjreformja ellen pedig több mint egymillióan vonultak utcára. Macron korábban azt üzente, „teljesen eltökélt, és nem enged semmiben sem a lustáknak, sem a cinikusoknak, sem a szélsőségeseknek”.

A kijelentés heves tiltakozást váltott ki a radikális baloldalon. Jean-Luc Mélenchon, a Lázadó Franciaország vezetője azt kérte „minden cinikustól és lustától”, hogy vegyen részt a tüntetéseken, Philippe Martinez, a CGT elnöke pedig „botrányosnak” nevezte az elnök üzenetét, s azt kérte tőle, „térjen vissza a földre” és vegye észre a növekedő elégedetlenséget. A felmérések szerint a franciák mintegy 60%-a nem támogatja a munkajogi reformot, ám a tiltakozó megmozdulás nem élvez akkora támogatottságot, mint 2016 tavaszán. A legjelentősebb szakszervezetek közül egyetlen sem csatlakozott a CGT felhívásához.

A munkaerőpiac rugalmasabbá tételét célzó reform – amelynek fő intézkedései a végkielégítések maximalizálása és a vállalatokon belül a szakszervezetek nélküli, közvetlen egyeztetések bevezetése – Emmanuel Macron egyik legfőbb választási ígérete volt a több mint egy évtizede 10%-on stagnáló munkanélküliség csökkentésére. (MTI, ct24.cz)