Terrorsorozat Katalóniában

Barcelona. 14 ember meghalt, mintegy 130-an megsérültek, amikor egy kisbusz a tömegbe hajtott Barcelona népszerű turistautcájában. Egy bar-celonai ellenőrző pontnál egy férfi nekihajtott két rendőr-nek, lelőtték. Néhány órával a barcelonai merénylet után újabbat hajtottak végre a terroristák a katalán főváros közeli Cambrilsban. Öt férfi hajtott a gyalogosok közé, az elkövetőket agyonlőtték.

Csütörtökön délután egy furgon belehajtott a tömegbe Barcelona legzsúfoltabb sétálóutcáján, a La Ramblán. A terrortámadásban 13-an meghaltak, a sebesültek, áldozatok több mint 30 országból származnak. történt. Éjjel Cambrils tengerparti üdülővárosban is volt egy gázolásos merénylet, amelyben heten sérültek meg, közülük egy később belehalt sérüléseibe, az öt támadót pedig a rendőrök lelőtték. A katalán belügyminiszter azt mondta: a hat civilt és egy rendőrt megsebesítő gázolásos merényletet ugyanúgy hajtották végre, mint a barcelonait, és kapcsolatot feltételeznek a két terrorcselekmény között. A támadást részben meghiúsító rendőrség nyomába eredt a terroristáknak, négyet agyonlőtt, az ötödik később halt bele sérüléseibe. Az elkövetőkön robbanómellények voltak, de Carles Puigdemont katalán elnök az RAC1 helyi rádióadónak később azt mondta, hogy ezek hamisítványok voltak. Egy embert pedig lelőttek Barcelonában, amikor áthajtott egy rendőrkordonon. A kocsiban megtalálták az autó leszúrt tulajdonosát is.

Marokkói fiatal a főbűnös

A rendőrség eddig négy embert fogott el a szerinte összefüggő merényletekkel kapcsolatban. Bejelentették, a barcelonai gázolás elkövetésével az alig 18 éves marokkói Moussa Oukabirt gyanúsítják, aki még mindig szökésben van. Testvérét, Driss Oukabirt csütörtökön vették őrizetbe, mert az ő papírjaival bérelték ki a támadásban használt járművet. Az eddig őrizetbe vett embereknek állítólag a szerda éjjeli alcanari robbanáshoz is közük volt. Ebben egy ember meghalt, egy pedig megsebesült. Josep Lluís katalán rendőrfőnök úgy tudja, az alcanari ház bérlői éppen robbanóeszközök készítésével kísérleteztek. Az elfogottak egyike az észak-afrikai spanyol exklávéból, Melillából származik, és közvetlenül érintett az alcanari robbanásban. A spanyol hatóságok azt feltételezik, hogy 12 fős, többnyire 17 és 24 év közötti fiatalokból álló terrorista sejt szervezhette meg a gázolásos merényleteket. Ötöt a cambrilsi támadást részben meghiúsító rendőrség lelőtt, további négyet, köztük három marokkói állampolgárságút pedig őrizetbe vett. Állítólag a szélsőségesek gázpalackokkal is akartak robbantani a merényletben. A barcelonai és cambrilsi terroristák eredetileg nagyobb támadásokat terveztek – közölte Josep Lluis Trapero katalán rendőrfőnök.Valójában támadássorozattá fejlődött a katalóniai terror. A hatóságok összesen négy incidenst vizsgálnak, ezek közül három biztosan összefügg: a barcelonai gázolás, a cambrilsi lövöldözés és egy ház felrobbanása Alcanarban. A spanyol kormány tegnaptól háromnapos nemzeti gyászt hirdetett meg az áldozatok emlékére. A merényletet a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet vállalta magára.

Tüntetők: Nem félünk!

Tegnap egyperces néma főhajtással tisztelegtek a barcelonai terrortámadás áldozatai előtt Barcelona főterén, a Placa Catalunyán. A százezres tömegben jelen volt VI. Fülöp király és Mariano Rajoy miniszterelnök is. A megemlékezést követően az összegyűlt sokaság előbb tapsban tört ki, majd skandálásba kezdett. „Nem félünk” – üzenték a terroristáknak. A téren emlékezők nagyon figyeltek rá, hogy a megemlékezés se nemzeti, se politikai jelleget ne kapjon. De annyira, hogy amikor egy nő egy aprócska spanyol zászlót vett elő, többen is körbevették, hogy azonnal tegye el. „Voltak, akik a nemzeti zászlóval akarták kifejezni a nemzeti összetartozást, de a többség szerint ez nem az az alkalom, amikor nacionalista üzeneteket kell megfogalmazni, legyen szó akár spanyol vagy katalán zászló lengetéséről” – mesélte a Guardian brit lapnak egy, a megemlékezésen részt vevő brit turista.

Miért Barcelona?

A spanyol El Mundo lap arra figyelmeztet, hogy Spanyolországon belül éppen Katalóniában radikalizálódnak a leggyorsabban a dzsihádisták. Ez részben azzal magyarázható, hogy a tartományban az átlagnál több muszlim él, és a helyi mecsetek sincsenek felügyelet alatt. Szakértők szerint a marokkói két spanyol város, Ceuta és Melilla mellett éppen Barcelonában találnak a legtöbb követőre a radikális szalafisták. A helyi politikusok is ludasak, mivel többet foglalkoznak Katalónia esetleges függetlenné válásával, mint a biztonsági kérdésekkel. A La Vanguardia katalán lap azt emeli ki, hogy a városvezetés a nizzai, berlini és londoni gázolásos merényletek után sem tett biztonsági lépéseket a sétálóutcákon.

Az El Periodico spanyol lap azt írja, a CIA két hónapja már felhívta a figyelmet arra, a La Ramblán terrortámadás lehet. A lap beszámolt egy, az Iszlám Államhoz kötődő, július 30-i twitteres bejegyzésről, amely az „al-Andalusz elleni háború” megindításáról, a terület visszaszerzéséről szól. Al-Andalusz az Ibériai-félszigetnek azt a részét jelenti, amelyet a 8. századtól gyors ütemben az arab hódítók kezére került. A félszigetről fokozatosan visszaszoruló arabokat a 15. század végén űzték ki végleg.

Kivédhetetlen gázolások

Egyre gyakoribbak lesznek a gázolásos merényletek, amit a szakirodalom ramming típusú támadásként emleget. Nemcsak a terroristák, de más szélsőségesek is használják, mert olcsó, egyszerű végrehajtani, viszont nehéz előre jelezni. A rammingnél a terrorakció legfontosabb eszköze a terrorista által vezetett gépjármű. A támadás a leggyakrabban úgy történik, hogy a terrorista nagy sebességgel igyekszik minél több gyalogost elgázolni. Ez sokkal olcsóbb és könnyebb, mintha autóbombát robbantana, hiszen nincs szükség sem robbanóanyagra, sem elektronikára, csak egy autó kell hozzá. A módszert először Izraelben kezdték el alkalmazni a terroristák a kétezres évek végén, azóta ott 60 ilyen akciót is végrehajtottak. Nemrég pedig az Iszlám Állam is arra szólította fel a híveit, hogy csináljanak ilyeneket – legutóbb idén nyáron, a ramadán előtt ismételték meg a felhívásukat. Európában eddig a legpusztítóbb a tavaly július 14-i nizzai merénylet volt, 86 ember halálát okozva, a tavaly decemberben Berlinben elkövetett támadás is 12 halottat követelt. Míg a tömegrendezvényeket lehet biztosítani, addig hétköznap lehetetlen, hogy minden utcát mechanikai akadályokkal védjenek. A gyakorlatban nem lehet teljes biztonsággal megakadályozni azt sem, hogy a potenciális merénylők autót béreljenek (mint a londoni támadó), vagy egyszerűen ellopjanak egy gépkocsit, amint az áprilisban Stockholmban történt – emlékeztetnek rá a szakértők.

Az elmúlt években megsokszorozódott a terrortámadások száma Nyugat-Európában. 2015-ben az iszlamista indíttatású terrorakciók halálos áldozatainak száma a 150-et is meghaladta, ehhez hasonlóra a 2004-es madridi pályaudvari robbantás óta nem volt példa. A következő két évben sem javult a tendencia, és idén – a barcelonai gázolásos merényletet is beleszámítva – már 50 körül járhat a halottak száma. Bár ezek a számok is elkeserítők, a statisztikák szerint Európa ma biztonságosabb hely, mint a 70-es, 80-as években volt. Akkoriban nem volt ritka, hogy a terrortámadások évi 300–400 halálos áldozatot követeltek. 1972-től 1995-ig minden évben legalább százan vesztették életüket. A rekord 1988-ban, a Lockerbie-merénylet évében dőlt meg, 430 halottal.

Megrémültek a tőzsdék

Az elmúlt napokban egymást érték a rossz hírek a világban: az amerikai és észak-koreai viszony elmérgesedése után terrortámadást hajtottak végre az egyik legkedveltebb úti cél, Barcelona ellen. Mindezeket figyelembe véve nem csoda, hogy komoly eladási hullám söpör végig a nemzetközi részvénypiacokon. Az európai részvényindexek értéke tegnap kivétel nélkül csökkent. A legnagyobb eséseket a görög, olasz és francia tőzsdén láthattuk. Terrortámadás esetén a befektetők szinte automatikusan nekiesnek az utazási cégek részvényeinek, főleg akkor, ha egy olyan népszerű úti cél ellen követnek el merényletet, mint Barcelona. Ezért nem csoda, hogy az európai légitársaságok árfolyama a Lufthansától a Ryanairig tegnap 1,7–3,7%-ot esett. Az általános rossz hangulatot jól mutatja, hogy a befektetők gyakorlatilag mindent adnak, ami a kezük ügyébe kerül. Az autógyártó-szektor tegnap épp olyan gyengén teljesített, mint az európai bankszektor. A befektetőknek most nincs hová bújniuk a részvénypiacon, hiszen még az olyan, biztonságosnak tekinthető szektor papírjait is adják, mint a távközlés, igaz, az itt tapasztalható árfolyamesések mértéke kisebb a legtöbb szektoréhoz képest. (MTI, Index, hvg, TASR, ú)