Szaddám háromheti ultimátumot kaphat

A Perzsa-öbölben tartózkodó Abraham Lincoln anyahajó fedélzetén az F/A 18-as vadászgépeket AMRAAM típusú, levegő-levegő rakétákkal szerelik fel ČTK/AP-felvételA bagdadi rakétatelepítés miatti aggodalmat megerősítette a német védelmi minisztérium is. A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung szerint az ENSZ és a német kormány másfél hete rendelkezik ilyen értesülésekkel. Bagdad állítólag új, Ababil-100 típusú rakétákat telepített nem messze az iraki–kuvaiti határtól, közvetlenül fenyegetve a Kuvaitban tartózkodó szövetséges csapatokat, köztük egy német egységet is. A csapatokat a terrorizmus elleni harc címén vezényelték Kuvaitba, a németek Róka (Fuchs) típusú páncélozott járműveket, egyfajta mozgó laboratóriumokat szolgálnak ki, amelyek nukleáris, vegyi és biológiai hadviselés esetén használhatók. A német hírszerzés értékelése szerint Irak ezzel a lépésével korábbi ENSZ-határozatot sértett meg, mégpedig a 949-es számút. Ez tiltja, hogy Irak más haderőt fenyegető rakétákat telepítsen a kuvaiti határ közelében.

OLDÓDÓ AMERIKAI–TÖRÖK FESZÜLTSÉG

Már e hét elején megszülethet a megállapodás arról, hogy az USA ötvenezer katonát vezényelhet Törökországba Irak északról történő szárazföldi megszállásának előkészítéseként. Yasar Yakis török külügyminiszter jelezte, hogy politikai, gazdasági és katonai kérdések vonatkozásában már nagyon közel van a megállapodás, és nagy a valószínűsége annak, hogy ez megszületik a holnapi parlamenti szavazásig. A Kirkuk és Moszul északi-iraki városok és a környező olajmezők ellenőrzéséről szóló végső török–amerikai megegyezés még hátravan. Törökország tart attól, hogy a két városból a Bagdad által korábban elűzött kurdok otthonukkal együtt visszakövetelik az olajmezőket is. Törökország biztosítékot szeretne arra is, hogy az amerikai erők fegyverei nem kerülnek az észak-iraki kurdok kezébe. Nincs egyetértés arról sem, hogy a majdani iraki adminisztrációban milyen szerepet játsszon a török határhoz közel élő észak-iraki türkmén népcsoport. Recep Tayyip Erdogan, a hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) vezetője azt állította, hogy az USA akár 24 milliárd dollárral is kárpótolná Törökországot az esetleges háború miatti gazdasági veszteségekért. Törökországnak saját becslése szerint eddig több mint 40 milliárd dollár vesztesége származott az Irak elleni 1991-es öbölháborúból és az ENSZ által azóta Irakra kirótt büntetőintézkedésekből.

200 EZER AMERIKAI KATONA AZ ÖBÖLBEN

Szaúd-Arábia magasabb készültségi fokba helyezte az iraki határ mentén és az ország olajban gazdag keleti tartományában állomásozó csapatait. A sivatagi királyság vezérkari főnöke hozzátette: az AWACS-hoz tartozó felderítő repülőgépek járőröznek Szaúd-Arábia Irakkal közös határa felett; a királyság légi támaszpontjai minden eshetőségre felkészültek a vészhelyzetre kidolgozott tervek keretében. Szaúd-Arábia egy Irak elleni amerikai–brit katonai támadás eshetőségére hagyta jóvá a terveket. A Perzsa-öbölbe telepített amerikai haderők létszáma már eléri a 200 ezer főt, ebből 98 ezren Kuvaitban vannak. Egy Pentagon-illetékes szerint a stratégiai tervezők 200-250 ezerre teszik a Szaddám Huszein iraki elnök hatalmának megdöntéséhez szükséges erők létszámát.

KÉSZÜLŐ IRAKI ÖNKÉNTESEK

Több ezer iraki önkéntest küldtek a hét végén kiképző táborokba, hogy felkészüljenek egy esetleges amerikai agresszióra – írta tegnap a bagdadi sajtó. Az al-Kudsz (Jeruzsálem) nevet viselő, önkéntesekből álló hadsereg katonái könnyű és közepes fegyverek használatára kapnak intenzív kiképzést. Az önkéntes férfiak és nők az ország hat kormányzóságában hivatalos ünnepségeken tettek fogadalmat, hogy ha kell, életüket is feláldozzák Irakért és Palesztina felszabadításáért. Az al-Kudszot 2000-ben, az Izrael elleni palesztin lázadás kitörésekor alapította Szaddám Huszein.

POWELL GYŐZKÖDTE A BT-TAGOKAT

A brit kormányfő azt javasolta az amerikai elnöknek, hogy London és Washington közös ultimátumban három hetet adjon Iraknak tömegpusztító fegyverei leszerelésére. A felhívás ellenkező esetre egyértelműen háborút helyezne kilátásba. A The Sunday Times értesülése szerint Tony Blair javaslata azon a szombati négyoldalú telefonbeszélgetésen hangzott el, amelyben rajta kívül George Bush amerikai elnök, valamint José Maria Aznar spanyol és Silvio Berlusconi olasz kormányfő vett részt. Colin Powell amerikai külügyminiszter, aki Japán után tegnap a kínai vezetőket győzködte az amerikai álláspont helyességéről, arra számít, hogy a BT röviddel a fegyverzetellenőrök március 7-én esedékes jelentése után döntésre jut egy Irak lefegyverzésére vonatkozó új határozatról. Ez azt jelenti, hogy hiába terjesztenék be már ma az új javaslatot, legalább egy hétbe telik, amíg a BT-ben eldől, hogy az szavazásra bocsátható-e vagy sem.

SĺEL A BRIT VÉDELMI MINISZTER

Komoly támadások érték tegnap még a hadsereg egyes tisztjei részéről is a brit védelmi minisztert, amiért az utóbbi ötven év legnagyobb brit katonai mozgósításának közepén állítólag síeléssel egybekötött luxustelelésre utazott családjával. Geoff Hoon nem cáfolt hírek szerint a svájci Chamonix síparadicsomában időzik. Maga a miniszter tegnap a BBC-nek azzal védekezett, hogy karácsony óta, a szombatokat és a vasárnapokat is beleértve, ez az első olyan pár nap, amelyet nem irodájában tölt.