Svéd külügyminiszter: a humanitárius segélyek blokkolása háborús bűncselekmény

Maria Malmer Stenergard azt mondta, „a civilek éheztetésének hadviselési eszközként való alkalmazása háborús bűnnek minősül, mert az életmentő humanitárius segélyt sohasem szabad politizálni vagy militarizálni”. Hozzátette: „jelenleg világos jelzések utalnak arra, hogy Izrael nem tesz eleget a nemzetközi humanitárius jog előírta kötelezettségeinek”, miközben „alapvető fontosságú lenne hogy az élelmiszer, a víz és a gyógyszer gyorsan eljusson a jelentős részben nőkből és gyerekekből álló civil lakossághoz, amely embertelen körülmények között él”.

Svédország 2024 decemberében felfüggesztette az ENSZ palesztin menekülteket segélyező hivatalának (UNRWA) a segélyezését, miután Izrael betiltotta a szervezet tevékenységét arra hivatkozva, hogy az UNRWA munkatársai közül többen is együttműködtek a Gázát irányító palesztin iszlamista szervezettel, a Hamásszal.

Benjamin Dousa, a svéd kormány nemzetközi együttműködésért felelős minisztere ezzel kapcsolatban csütörtökön azt mondta: Svédország azóta más ENSZ-ügynökségeken keresztül juttatja el a segélyeit Gázába. Kiemelte, hogy az Európai Unión belül jelenleg Svédország a második legnagyobb adományozó a gázai humanitárius segélyek szempontjából, a 2023 októberében kirobbant fegyveres konfliktus kezdete óta több mint egymilliárd koronát (körülbelül 91 millió euró) adományozott erre a célra, ebben az évben pedig 800 millió koronát fordít erre.

Június elején az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Volker Türk „háborús bűncselekménynek” minősítette azokat a támadásokat, amelyek a Gázai övezetben található segélyközpontok közelében a helyi civil lakosságot érték.