Sokáig csábító a mamahotel: a fiatalok nem hagyják el túl hamar szüleik házát

Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban 2024-ben átlagosan 26,2 évesen költöztek el a fiatalok szüleik otthonából. Ez az érték alig marad el az előző évi 26,3 évtől, de a kontinensen belül jelentős eltérések mutatkoznak. 

Horvátországban 31 év felett van ez a korhatár, Finnországban viszont alig több mint 21 év

 – emeli ki a jelentés. A mediterrán és kelet-európai országokban jellemző a hosszabb együttélés, míg az északi államokban jóval korábban kezdődik az önálló élet.

Miért halogatják a költözést?

A szakértők szerint a lakásárak és a bérleti díjak emelkedése áll a háttérben. 

Ez a bérleti díjválság a társadalom egyik legsúlyosabb problémájává válhat – figyelmeztetett Thomas Kattnig, az európai megfizethető lakhatási terv társelőadója. Hozzátette, hogy európai szinten kell kereteket teremteni, és a szubszidiaritás elve lehet az iránytű. A fiatalok sok esetben inkább a családi otthonban maradnak, mintsem hogy jelentős adósságba verjék magukat.

2024-ben a fiatalok több mint egynegyede élt túlzsúfolt otthonban, és ez az arány több országban drámai. Romániában például a fiatalok 58 százaléka él zsúfolt körülmények között, Lettországban és Bulgáriában is a fiatalok több mint fele érintett. Cipruson ezzel szemben mindössze négy százalék él hasonló helyzetben. A 15–19 éves korosztály a legkiszolgáltatottabb, hiszen körükben a legmagasabb a túlzsúfoltság aránya.

A költségek terhei

A lakhatási kiadások is jelentősen eltérnek országonként. Az EU-ban a fiatalok közel tíz százaléka olyan háztartásban élt 2024-ben, ahol a jövedelem legalább 40 százalékát lakhatásra fordították. Görögországban ez az arány meghaladja a harminc százalékot, Dániában pedig közel van ehhez az értékhez. Ezzel szemben Horvátországban és Cipruson a fiatalok lakhatási költségei jóval alacsonyabbak. 

Szlovákiai valóság

A 2021-es népszámlálás adatai szerint Szlovákiában több mint 564 ezer felnőtt lakik együtt legalább egyik szülőjével, közülük mintegy 70 százalék férfi. Ez jelentős változás a 2011-es adatokhoz képest, amikor inkább a 30 év körüli nők maradtak otthon.

A családi történetekből kiderül, hogy ennek hátterében nem lustaság vagy önállótlanság áll, hanem leginkább gazdasági nehézségek, a lakhatás magas költségei és az állami támogatás hiánya.

A kérdés tehát túlmutat a statisztikákon, hiszen a lakhatási nehézségek közvetlenül befolyásolják a demográfiai folyamatokat, a családalapítás idejét és a fiatalok jövőképét. „A megfizethető lakhatás alapvető joggá kell váljon” – hangzott el az Európai Parlamentben. A tervezett cselekvési terv célja, hogy hosszú távon enyhítse a terheket, és új lehetőségeket nyisson a fiatal generációk előtt. A tények mindenesetre világosan mutatják, hogy a fiatalok Európában nagyon eltérő körülmények között próbálnak önálló életet kezdeni.