Parajd – A kisebb beomlások is fokozzák a vízszennyezést, halpusztulást észleltek a Korond-patakon és a Kis-Küküllőben

A román kormány területi képviselője az Agerpres román hírügynökség jelentése szerint a helyszínen elmondta: a régi bányánál jelentkező újabb kisebb beomlások csökkentik a födém hirtelen beszakadásának a veszélyét, ugyanakkor gondot is okoznak, mivel a sótömbök leszakadásával jelentős mennyiségű sós víz jut ki a bányából a Korond-patakba és a Kis-Küküllőbe. A térségben korábban hozott óvintézkedések továbbra is érvényben maradnak – mondta.

A román vízügyi hatóság eközben folyamatosan figyeli a sószennyezés által érintett folyóvizeket, és csütörtökön este a magyar hatóságokat is értesítették a Maroson érkező sószennyezésről – közölte Luci Ervin, a hatóság műszaki igazgatója.

A vizek sókoncentrációja csökkent, de továbbra is engednek ki vizet a zeteváraljai és bözödújfalusi víztározókból, hogy hígítsák a Kis- és Nagy-Küküllő, valamint a Maros vízét – mondta. A sószennyezés péntek reggel érte el Dicsőszentmártont.

A Korond-patakon és a Kis-Küküllőn halpusztulást is észleltek. Főként a Sóvárad és Erdőszentgyörgy közötti szakaszon láthatók a pusztulás jelei, ahol 50 kilogrammnyi kisebb haltetemet gyűjtöttek össze – tette hozzá az igazgató.

Székely Annamária, a Maros Megyei Környezetőrség főfelügyelője a Székelyhon hírportálnak elmondta: egyelőre a kisebb halak pusztultak el, de a nagyobb egyedek pusztulására is számítanak, ezek felfogásához hálókat feszítenek ki a Kis-Küküllőn Hargita és Maros megye határa és Erdőszentgyörgy között.

Nicolae Sebastian Soltuz, a parajdi bányát működtető Salrom befektetési igazgatója szerint két céljuk van: befogni a Korond-patak vizét és vezetékeken vinni át a sóbánya fölötti veszélyeztetett területen, valamint csökkenteni a sószennyezést.

Az igazgató szerint pénteken egy újabb megoldás is felmerült. Eszerint a patak vizét a bánya fölötti felső szakaszon nagy teljesítményű szivattyúkkal nyernék ki és csak a kritikus szakasz alatt engedik vissza a mederbe, hogy ne szennyeződjön sóval. Még elemzik ennek lehetőségét, és minden döntést egyeztetnek a megyei vészhelyzeti bizottsággal – mondta.

Arról is beszámolt, hogy az Európai Sótermelők Szövetségének (EUsalt) képviselői is ellátogattak Parajdra, ahol két műszaki lehetőséget vázoltak fel a jövőre. Egyik a bánya megmentése a víz kiszivattyúzásával és a régi részlegek feltöltésével. A másik két új tárna nyitása kitermelési és turisztikai céllal. Utóbbi a szakértők szerint másfél évbe telne, míg a régi bánya lezárása sokkal időigényesebb és költségesebb folyamat.

Az állami tulajdonban lévő Országos Sóipari Társaság (Salrom) működtette parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.