Moszkvában ismét felrobbantotta magát egy muzulmán nő

Moszkva/Kairó. Öngyilkos merénylőnő robbantotta fel magát Moszkva északi részén kedd este, tizenegy embert rántva magával a halálba, negyvenkilencet megsebesítve, közülük tizet súlyosan. A sebesültek között sok a gyerek is. A 400 gramm trotilnak megfelelő mennyiségű robbanóanyag töréseket, repesz- és égési sérüléseket okozott az áldozatoknak. A terroristanő be akart menni a metróba, de megijedt a Rizsszkaja (Rigai) metróállomás bejáratánál igazoltató rendőröktől, s ekkor hozta működésbe szegekkel, csavarokkal megrakott pokolgépét. A helyszínről több tucat mentőautóval szállították el a sérülteket. A környéken a közlekedés szinte megbénult. Az orosz fővárosban ezután megszigorították a biztonsági intézkedéseket, megerősítve a forgalmas helyek őrizetét, a metróállomások és a repülőterek körüli járőröket. A rendőrök figyelmét különösen a „kaukázusi külsejű magányos nőkre” irányították.

Nőket keresnek

A moszkvai merényletet ugyanaz az iszlám szélsőséges csoport vállalta magára, mint amelyik a két Tupoljev-gép egy héttel ezelőtti egyidejű felrobbantását. Több orosz hírügynökség úgy értesült, hogy megtalálták a merénylőnő fejét, és nem kizárt, hogy Roza Nagajeváról van szó, aki a harmadik lehetett egy négy csecsen terroristanőből álló csoportból. A médialatolgatások szerint a csoporthoz tartozhatott Roza nővére, Amanat Nagajeva, az a feltételezett kamikazenő, aki a Tula mellett lezuhant Tu-134-est felrobbantotta, Szacita Dzsebirhanova, aki a Rosztov mellett lezuhant Tu-154-est felrobbantotta, valamint Marjam Taburova, aki viszont még újabb merényletre készülhet. A négy csecsen nő együtt lakott Groznijban, ahol gyermekruhával kereskedtek, és gyakran jártak át Bakuba áruért. Két nappal a kettős légi merénylet előtt látták őket utoljára egy dagesztáni határvárosban.

Új muzulmán háború

A muzulmán hitűek ellenségei ellen vívandó kegyetlen és véres háború kezdetének nevezte a moszkvai robbantásos merényletet az Iszlambuli Brigádok nevű szervezet, amely egy internetes oldalon bejelentette, ő követte el a robbantást. A harcos iszlámista állásfoglalásokat közlő oldalon tett bejelentés valóságtartalmát nem lehet ellenőrizni. A csoport korábban magának tulajdonította a múlt héten Moszkva közelében lezuhant két orosz utasszállító felrobbantását is. A kilencven emberéletet követelő merényletről azt állította, hogy támogatásnak szánta „a Csecsenföldön, és más mohamedán területeken élő, az orosz hitetlenségtől szenvedő muszlim testvéreknek”.

Kamikázék bűntársai

Valószínűleg az indulási repülőtéren dolgozó bűntársak helyezték el a pokolgépeket az augusztus 24-én lezuhant két orosz utasszállító repülőgép fedélzetén, és az öngyilkos merénylőnők csak működésbe hozták a robbanószerkezeteket – közölte az orosz légierő főparancsnoka. „A robbanószerkezeteket korábban vitték fel és rakták le alkalmazottak a mosdóknál, a gépek hátsó részében, és az öngyilkos merénylők nem tettek mást, mint működésbe hozták” – mondta Vlagyimir Mihajlov hadseregtábornok. Állította, a két polgári utasszállítót nem próbálták meg eltéríteni.

Putyin bekeményített

Szergej Ivanov védelmi miniszter azt mondta, Oroszországnak lényegében hadat üzentek, s ebben a háborúban az ellenség láthatatlan és nincsenek frontvonalak. Vlagyimir Putyin orosz elnök kizárt bármiféle tárgyalást a terroristákkal és szeparatistákkal a moszkvai öngyilkos merénylet után. Putyin a terrorcselekmények hírére sebtében visszatért Moszkvába, s leszögezte: a terroristákkal „harcolunk, börtönbe zárjuk, elpusztítjuk őket”. Korábban az al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz fűződő kapcsolatokkal vádolta meg a csecsen szeparatistákat Jacques Chirac francia elnökkel és Gerhard Schröder német kancellárral a dél-oroszországi Szocsiban tartott találkozója után, amelyen megállapodtak biztonsági együttműködésük erősítésében. Putyin szerint az a tény, hogy a két Tupoljev-gép felrobbantását egy, az al-Kaidához kötődő csoport vállalta magára, bizonyítja: a csecsenföldi „destruktív elemek” kapcsolatban állnak a nemzetközi terrorizmussal. Mindamellett Chirac és Schröder – az EU-elnökséggel összhangban – szorgalmazta a csecsen konfliktus politikai rendezését az Oroszországi Föderáció kebelében. Mint mondták, Oroszország is óhajtja a politikai megoldást.