Már a világűr sem lesz egy békés hely

A szerdán Toulouse-ban ismertetett új nemzeti űrstratégia célja, hogy Franciaország katonailag is megerősítse jelenlétét az űrben. A francia vezető az ország űrügynökségének (CNES) központjában tartotta beszédét, ahol egy új, 500 katonatisztet foglalkoztató létesítményt is felavatott.
A terv része a lézeres és elektromágneses zavaró technológiák fejlesztése, valamint olyan őrszatellitek létrehozása, amelyek képesek reagálni a versenytársak, elsősorban Oroszország és Kína, agresszív űrtevékenységére. Az Elysée-palota szerint „a rivális hatalmak gyakran közelítik meg a francia műholdakat, kémkednek, vagy zavaró eszközöket alkalmaznak ellenük”.

Fenyegetések az űrből 

A francia elnöki hivatal aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Oroszország a Sputnik S nevű program keretében akár nukleáris fegyvereket is pályára állíthat. Ezek, valamint a vakító vagy megsemmisítő fegyverek, súlyos veszélyt jelentenek a polgári és katonai műholdakra egyaránt. 

Az ilyen támadások „egész nemzeteket béníthatnak meg”, hiszen a kommunikáció, a navigáció és az energiahálózatok is műholdas rendszerekre épülnek.
Franciaország válaszként „kis harci repülőgépekként” működő járőr-szatelliteket tervez bevetni 2027-ig, amelyek képesek lesznek zavarni vagy semlegesíteni az ellenséges eszközöket. Macron szerint a cél a stratégiai önállóság megőrzése, ugyanakkor Európa közös fellépését is szükségesnek tartja.

Franciaország mellett Németország is jelentős forrásokat fordít űrvédelmi fejlesztésekre, és 35 milliárd eurós programot hirdetett meg a következő évtizedre. Boris Pistorius védelmi miniszter szerint „a jövő konfliktusai már nem korlátozódnak a Földre”, és a műholdas hálózatok a modern társadalmak „Achilles-sarkát” jelentik. A német beruházások részben az orosz felderítő műholdak ellensúlyozására és a saját támadó képességek kiépítésére irányulnak.

Európai űrpajzs: közös védelem az új fenyegetések ellen

Az Európai Bizottság eközben egy átfogó űrvédelmi pajzs megteremtésén dolgozik, amely a tagállamok űrkapacitásainak és infrastruktúrájának védelmét szolgálja. Az elképzelés szerint 2030-ig akár 800 milliárd euró áramolhat a közös védelembe és az űrkutatásba, ebből 60–70 milliárdot kifejezetten védelmi célokra fordítanának.

Andrius Kubilius, az EU űrpolitikai biztosa elmondta: „Az űrstratégia nemcsak a biztonságot, hanem Európa technológiai függetlenségét is szolgálja.” A tervek szerint 2028 és 2034 között új korszak kezdődhet az európai űrpolitika történetében – immár nem csupán tudományos, hanem katonai dimenzióban is.