Magyarország és Szlovákia szorult helyzetben van az orosz energia miatt

Égő gázrózsa sötét háttér előtt, kék és narancssárga lángokkal.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió közösen igyekszik visszaszorítani Oroszország háborús gazdaságát, ennek részeként pedig újabb szankciók és politikai lépések várhatók.

A szakértők szerint a folyamat egyik legnagyobb vesztese Magyarország és Szlovákia lehet, hiszen ők maradtak az utolsó uniós országok, amelyek még mindig orosz csővezetékes olajat importálnak – írja az Euronews jelentésébe. 

A cél világos, Európa teljesen el akarja hagyni az orosz fosszilis tüzelőanyagokat

 – mondta az Euronewsnak Eammon Drumm, a German Marshall Fund elemzője.

Washington figyelmeztetései

Az amerikai kormány már többször egyértelművé tette, hogy az EU-nak gyorsabban kellene megszabadulnia Moszkva energiájától. Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter a Financial Timesnak úgy fogalmazott: 

Ha Európa azt várja, hogy Washington fokozza a szankciókat, akkor a tagállamoknak le kell állítaniuk az orosz importot.

 Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is sürgette a folyamatot, mondván, eljött az idő, hogy „minél hamarabb megszabaduljunk a szennyező orosz energiától”.

Magyar ellenállás

Budapest azonban másképp látja a helyzetet. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, az országnak nincs választási lehetősége. „Az energia vásárlása fizikai kérdés. Az energiát abból a csővezetékből lehet vásárolni, amely ide érkezik” – mondta, hozzátéve, hogy Magyarország nem önszántából ragaszkodik az orosz olajhoz, hanem infrastrukturális kényszerből. 

Az EU 2022-ben ugyan betiltotta az orosz olajat, de Magyarország és Szlovákia mentességet kapott.

Állításuk szerint igyekeznek alternatívát keresni, és Szijjártó kedden bejelentette, hogy Magyarország hosszú távú gázvásárlási szerződést kötött a Shell-lel. Az egyezség értelmében 2026-tól 10 éven át évi 2 milliárd köbméter földgáz érkezik majd.

Szakértők szerint azonban a szárazföldi fekvés miatt Magyarország és Szlovákia inkább Norvégia, Azerbajdzsán vagy a Közel-Kelet felé nyithat a jövőben.

Halogatás vagy kényszerű változás?

Drumm elemző szerint a két ország igyekszik minél tovább fenntartani a jelenlegi helyzetet, de a nyomás erősödni fog. „Úgy gondolom, hogy az utolsó pillanatig halogatni fognak, de a lendület már megvan az orosz fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetése felé. Ez nem fog eltűnni” – fogalmazott.

 A szakértők szerint a  következő években így elkerülhetetlen lesz, hogy Budapest és Pozsony új forrásokat találjon, miközben az EU-tól is további támogatást kérnek majd a drága átálláshoz.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?