Kész az amerikai–brit tervezet

George Bush a Georgia állambeli Kennesaw-ban kijelentette, hogy Amerika csatatér, a háború elérte a hazai földet. Az USA a 2001. szeptember 11-i terrortámadások óta már nem érezheti biztonságban magát a két óceán mögött. S nem csak rejtőzködő terrorhálózatokkal kell szembenéznie, hanem olyan latorállamokkal is, amelyek tömegpusztító fegyverekkel fenyegetik a békét. Amióta Colin Powell külügyminiszter a BT-ben bemutatta az amerikai bizonyítékokat, a világ tudja, hogy Szaddám Huszeinnek tömegpusztító fegyverei vannak, nem teljesíti az ENSZ követeléseit, becsapja az ellenőröket.

EGYSZERŰBB ÉS MEGFOGHATÓBB

Egy kormánytag az új tervezetről csak annyit árult el, hogy „egyszerűbb és megfoghatóbb” lesz, mint a 1441. számú BT-határozat. Bush elnök reméli, hogy a tervezet elnyeri az elfogadásához szükséges kilenc szavazatot, és a testület egyik állandó tagja sem él vétójogával – tette hozzá. Washingtoni értesülések szerint az amerikai kormány valószínűleg csak Hans Blix főellenőr március elején esedékes újabb jelentése után bocsátja szavazásra tervezetét. Az Irak elleni katonai műveletek így március közepén kezdődhetnek meg. Colin Powell külügyminiszter pedig úgy fogalmazott: a határozat nem feltétlenül fog egyenes utalást tartalmazni az Irak elleni fegyveres beavatkozásra, inkább a pillanatnyi helyzetet fogja bemutatni, azt, hogy Irak nem mutat készséget az együttműködésre.

KÉT MIRAGE AZ ÖBÖLBE

Két Mirage IV-es francia katonai felderítőgép és két C-135-FR típusú üzemanyag-utántöltő repülőgép 70 főnyi legénység kíséretében tegnap útnak indult az Perzsa-öböl térsége felé. Közelebbről nem pontosították a céltámaszpontot. Feltehetően a szaúd-arábiai al-Khardzson lévő Szultán herceg légibázison fognak landolni, ahonnan a dél-iraki repüléstilalmi övezet légi ellenőrzését célzó missziókba kapcsolódnak be. A szaúdi támaszponton jelenleg is nyolc szuperszonikus gép (öt Mirage 2000-es és három Mirage F1-es) állomásozik, valamennyien az iraki légtérfelügyeleti feladatokban vesznek részt más országok felderítő gépeivel együtt. A Mirage IV P típusú francia gépek olyan érzékeny kamerákkal vannak felszerelve, amelyek alacsony és nagy magasságból egyaránt képesek nagy finomságú térképészeti felvételeket készíteni. Ezek komoly hozzájárulást jelenthetnek a világszervezet szakértői csoportja (UNMOVIC) iraki megbízatásának teljesítéséhez, ami a bagdadi rezsim által elrejtett tömegpusztító fegyverek felkutatását és megsemmisítését célozza.

TÁVOZNÁNAK AFGANISZTÁNBÓL A NÉMETEK

A német kormány azt fontolgatja, hogy szükség esetén kivonja csapatait Afganisztánból, ha veszélyeztetettségük egy esetleges iraki háború miatt elviselhetetlen mértéket öltene. Peter Struck védelmi miniszter elismerte, vannak tervek polgári személyek, illetve a német katonák Afganisztánból való kimenekítésére. Lapértesülések szerint létezik egy bizalmas, ezen a héten a Bundestag elé került irat is, amely egyebek között megállapítja: háború esetén megnövekedhet a rokonszenv az afgán lakosság körében a terrorista csoportok iránt, s lehet azzal számolni, hogy terrorista csoportok egyre komolyabb fegyveres akciókat követnek el az afganisztáni nemzetközi erő (ISAF) ellen. Még az afgán biztonsági erők és katonaság körében is van „berzenkedés a nyugati államok vezető szerepével szemben”. Február elején a Kabul biztonságára felügyelő, több mint négyezer fős ISAF vezetését Németország és Hollandia vette át Törökországtól. Németország azt szeretné, ha őszszel a NATO lépne a német–holland kettős helyébe.

USA-ELLENES INDULATOK

Szaúd-Arábia azt ajánlotta Washingtonnak, hogy muszlim államokból hozzanak létre olyan koalíciós erőt, amelynek feladata lenne Irak ideiglenes megszállása Szaddám Huszein elnök megdöntése után. Az ABC tévé fehér házi forrásokra hivatkozva jelentette, a titkos ajánlatot Abdallah bin Abdel-Aziz trónörökös egyik fiával üzente meg a Bush-kormánynak. A terv szerint Szaúd-Arábia vezetésével létrehoznák a muszlim államok koalícióját, és ennek fegyveres erőit telepítenék Irakban a Szaddám fölötti győzelem után. Ez a kontingens addig maradna, amíg Bagdadban átmeneti kormány nem alakul. Az iszlám megszálló erők alkalmazása csillapíthatná a Közel-Keleten izzó USA-ellenes indulatokat, amelyek hatását a Washingtonhoz hű, mérsékelt arab kormányok sem hagyhatják figyelmen kívül.

SZIGORÚBB HATÁRŐRIZET CSEHORSZÁGBAN

Az iraki válság miatt Csehországban megszigorították a határok őrzését. Stanislav Gross belügyminiszter közölte: „Az intézkedések egyes részleteit érthetően nem hozzuk nyilvánosságra, mert ezzel csökkenthetnénk hatékonyságukat. A lényeg az, hogy az intézkedések az egész határt érintik.” Helena Fertsaková idegenrendészeti szóvivő szerint a határátkelőkön fel kell készülni a hosszabb várakozásra. Különösen az országba beutazó külföldieket fogják alaposabban ellenőrizni, mert „nem kizárt, hogy térségünket is elérheti a válságövezetben várható menekülthullám. Nem számolunk azzal, hogy a Cseh Köztársaság célország lenne, azzal viszont igen, hogy a menekültek Csehországon keresztül próbálnak meg Nyugatra jutni.”

A külföldi ENSZ-alkalmazottaknak több mint a fele elhagyta Irakot – közölték tegnap bagdadi nemzetközi források. A távozók olyan utasítást kaptak a világszervezettől, hogy az iraki helyzet stabilizálódása után térjenek vissza. A Bagdadban dolgozó mintegy 1000 ENSZ-munkatárs közül jelenleg csupán körülbelül 460 tartózkodik az iraki fővárosban. A létszámcsökkentés nem vonatkozik a világszervezet iraki fegyverzetellenőreire.