Kaja Kallas: az EU-tagállamok külügyminiszterei megállapodtak a Szíria elleni szankciók feloldásában

Az EU külügyi tanácsát lezáró sajtótájékoztatóján Kallas elmondta: a döntés feltételes és visszafordítható – a haladás függvényében. „Béke nem valósulhat meg gazdasági újjáépítés nélkül, és mindannyiunknak érdeke a stabil Szíria. A szíriai állapotok még nem tökéletesek, de az embereknek esélyt kell adnunk” – tette hozzá.

A főképviselő az izraeli–palesztin helyzettel kapcsolatban megjegyezte: a gázai helyzet katasztrofális, és bár az Izrael által beengedett segélyek fontosak, messze nem elegendők – azonnali, akadálytalan és nagy volumenű segélyszállításra van szükség.

„A helyzet javításához nemzetközi nyomásgyakorlás szükséges. A tagállamok többsége támogatja az Izraellel kötött társulási megállapodás 2. cikkének felülvizsgálatát. Ezt a folyamatot elindítjuk, de addig is Izraelen a sor, hogy feloldja a humanitárius segélyek blokádját” – húzta alá.

Azt is elmondta, hogy az EU szankciókat készített elő izraeli miniszterek és az illegális telepesek ellen, ezt a döntést azonban egy tagállam blokkolta.

Ukrajnával összefüggésben hangsúlyozta: a legfontosabb cél továbbra is az, hogy teljes és feltétel nélküli tűzszünet valósuljon meg Ukrajnában, amelybe Kijev már beleegyezett, azonban Oroszország elutasítja, és fokozza támadásait. Véleménye szerint még nagyobb nemzetközi nyomás szükséges az agresszió megállításához.

Kaja Kallas elmondta, hogy a tanácskozáson újabb uniós szankciós csomagot fogadtak el, amely többek között Oroszország árnyékflottáját célozza. „A szankciók jelentős mértékben gyengítik az orosz gazdaságot és háborús képességeket, miközben Európa gazdaságára a hatásuk korlátozott a diverzifikált energiaforrások miatt” – hangoztatta. Hozzátette: a miniszterek már sürgetik a következő szankciók előkészítését, és biztonsági garanciákról is tárgyaltak Ukrajna támogatása érdekében.

Ukrajna uniós csatlakozásáról szólva a főképviselő megjegyezte: több tagállam kiállt az újabb tárgyalási fejezetek megnyitása mellett.

Az európai védelmi képességek fejlesztésével kapcsolatban Kallas elmondta: a kijelölt prioritásokat most konkrét képességekké kell alakítani. Felmerültek finanszírozási javaslatok, valamint annak módjai, hogyan használhatják ki a tagállamok jobban pénzügyi mozgásterüket, és napirenden volt a közös fellépés és a közös beszerzések lehetősége is. Mint mondta, a júniusi NATO-csúcsig előlépést kell elérni. Emellett közölte, hogy az EU gyorsreagálású erőinek 5000 katonája már bevethető, ami növeli Európa válsághelyzetekre adott reakcióképességét.

A főképviselő azt is bejelentette, hogy mivel a „növekvő ellenőrizetlen tartalmak korában a független újságírás fontosabb, mint valaha" az EU 5,5 millió eurós szerződést készít elő az Európai Demokrácia Alappal, amely a Szabad Európa Rádió munkáját fogja támogatni.

„Az EU nem tudja teljes egészében pótolni az amerikai forrásokat, de stratégiai régiókban – mint a Kaukázus vagy Közép-Ázsia – segíteni fogjuk a működését, legalább rövid távon. A tagállamokkal együtt kell megoldást találni hosszabb távon is” – jelentette ki.